Kappadókia mesebeli világa

Minden évben turisták százezrei látogatják meg Türkiye egyik legfontosabb turisztikai központját, Kappadókia környékének földalatti városait.

Kappadókia számos földalatti városa közül Derinkuyu, Kaymaklı és Tatlarin is látogatható, és megfigyelhetők a több ezer éves civilizációk nyomai.

A néhol embermagasságú, néhol szűkebb vagy tágasabb alagutakban leereszkedve feltűnő lakóhelyiségek, föld alatti városok lenyűgözik a látogatókat.

Derinkuyu földalatti városa, ahová a környék lakói veszély esetén menekültek, és az állataikat is magukkal tudták vinni, mintegy 30.000 embert képes befogadni.

Derinkuyu és Kaymaklı földalatti városa az első 10 között van Türkiye 135 műemlék romvárosa között.

A föld alatt rejtőző titokzatos helyeket évente mintegy 500.000 török és külföldi turista látogatja meg. A közeljövőben az ősi város életében jobb megértése érdekében különleges módszerekkel és rögzítési technikákkal olyan bemutatóanyagot készítenek, melyeket 3D-s szemüvegekkel lehet majd megtekinteni.

KAPPADÓKIA ÉS A TURIZMUS

Kappadókia Türkiye egyik legfontosabb turisztikai központja. Különösen a kulturális és vallási turizmus értékei szempontjából kiemelkedő az egész világon. Ha ehhez még hozzávesszük sziklakéményeit, valóban az egyik legkülönlegesebb hely a világon. Érdemes emellett jobban megvizsgálni a környék történelmi és kulturális felépítését is. Először ezért a történelem és kultúra változásait és a kulturális értékeket tekintjük át, majd pedig a térség idegenforgalmi értékeit.

A földalatti városok

A világon páratlan földalatti városok tökéletes technikával készültek. Szellőzőrendszerükkel, biztonsági rendszerükkel, a kijáratok és bejáratok technikájával, az alsó szinten található kutakkal és szemétgyűjtő mechanizmusukkal még ma is lenyűgözik a látogatókat.

A sziklából készített lakóhelyek, különösen a földalatti városok adják Kappadókia legfontosabb kulturális értékeit. Ezek a települések a legjobb példái annak, hogy a régi korokban egy olyan tájon, ahol sok volt a földrengés és tűzvész, a tél hideg, a nyár forró volt, kevés volt a fa és erdő, hogyan voltak képesek az emberek a legjobban kihasználni a természeti adottságokat. Nem tudjuk, hogy mikor építettek először földalatti városokat. Egyes kutatások szerint a földalatti városokba, kiváltkésp az első szintre a kőkori háztípusokhoz hasonlóan felülről kellett bemenni.

Derinkuyu földalatti városában a hettiták idejéből származó sasszobrokat, Mazı földalatti városának bejáratánál egy négyzet alaprajzú imahelyet, Kibelében szent jeleket találtak. Ezek alapján a földalatti városokat a térség legrégebbi településeinek tartják. Pontosan nem lehet őket datálni, mivel minden civilizáció használta és tovább bővítette őket. Általában a kétszintes településeket tartják a legrégibbnek.

Derinkuyu földalatti városa:

Mintegy 100.000 fős közösséget volt képes befogadni, étkezési, ivási, istenszolgálati és védelmi igényeiket kielégíteni. Tudtak bort készíteni, kutak és istállók is voltak a földalatti városban, amely 18-20 szintes volt.

Kaymaklı földalatti városa:

Nevşehirtől 20 kilométerre délre van Kaymaklı kisváros. A 8 szintes földalatti várost a hettiták építették, többi szintjét az arab-persza támadások idején a rómaiak és bizáncia bővítették ki

Mazı földalatti városa:

Kaymaklı földalatti városától 10 kilométerre fekszik, Mazı faluban.

Özkonak földalatti városa:

Özkonak faluban található, apartmanokhoz hasonló földalatti város.

Tatlarin földalatti városa:

Acıgöltől 10 kilométerre, egy Kale nevű hegyoldalban található.

Özlüce (Zile) földalatti városa:

Kaymaklı településtől 6 kilométerre nyugatra van, Özlüce faluban, melynek régi neve Zile.

Acıgöl földalatti városa:

Özlüce és Mazı földalatti városaihoz hasonlít.

Sivasa Gökçetoprak földalatti városa:

Gülşehir kerület határain belül, Gökçetoprak falu közelében található.