A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elnöke szerint az amerikai szankciók és az Oroszország által a bíróság dolgozói ellen kibocsátott letartóztatási parancsok olyan fenyegetést jelentenek, amelyek „komoly veszélybe sodorják” az intézmény létezését.

A bíróság 124 tagjának részvételével zajló éves konferencián beszélve, az elnök Tomoko Akane nem nevezte meg közvetlenül sem Oroszországot, sem az Egyesült Államokat, de mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként megemlítette őket.

„Minden mércével és minden szabvánnyal mérve nyilvánvaló, hogy ez a találkozó egy kritikus időszakban zajlik” – mondta el Karim Khan, az ICC főügyésze a konferencia megnyitóján.

„Újabb kihívásokkal nézünk szembe. A civil társadalom áldozatait, túlélőit, az emberiséget egészében úgy gondolom, hogy példátlan elvárásokkal”– tette hozzá.

Oroszország letartóztatási parancsot adott ki az ICC főügyésze Karim Khan ellen, 2 hónappal azután, hogy az ICC letartóztatási parancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

Az Egyesült Államok Képviselőháza pedig 2024 júniusában elfogadta azt a törvényt, amely szankciókat vezetne be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze ellen, válaszul arra, hogy a letartóztatási parancsot kérvényezett az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu és Yoav Gallant korábbi honvédelmi miniszter ellen.

„Drákói szankciók”

„A bíróság olyan támadásoknak van kitéve, amelyek célja a legitimációjának, az igazságszolgáltatás alkalmazás képességének, valamint a nemzetközi jog és az alapvető jogok végrehajtásának aláásása; kényszerítő intézkedések, fenyegetések, nyomásgyakorlás és szabotázsakciók” – mondta Akane, hozzátéve, hogy a bíróság dolgozói ellen több letartóztatási parancsot is kiadtak.

Az ICC továbbá arra is rámutatott: „Fenyegetve a Biztonsági Tanács másik állandó tagjának intézményei által alkalmazott drákói gazdasági szankciókkal, mintha egy terrorista szervezet lenne. Ezek az intézkedések gyorsan aláássák a Bíróság működését minden helyzetben és ügyben, illetve veszélyeztetnék annak létezését.”

Bár az Egyesült Államok nem tagja a bíróságnak, a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának tekinthető ország diplomáciai és politikai eszközökkel, valamint a bíróság személyzetét célzó pénzügyi szankciókkal gyengítheti azt.

„A bíróság határozottan elutasít minden olyan próbálkozást, amely befolyásolni szeretné annak függetlenségét és pártatlanságát. Határozottan elutasítjuk a funkciónk politikai eszközként való felhasználásának kísérleteit. Minden esetben csak a jog szerint jártunk el, és mindig így fogunk eljárni” – mondta.

A bíróság 2002-ben jött létre annak, érdekében hogy olyan esetekben vizsgálja ki a háborús bűnöket, az emberiség elleni bűnöket, a népirtást és az ellenséges bűncselekményeket, amikor azt a tagállamok nem kívánják vagy nem képesek megtenni. A bíróság kivizsgálhatja a tagállamok állampolgárai által elkövetett, vagy a tagállamok területén más szereplők által elkövetett bűncselekményeket. A bíróság 2024-es költségvetése körülbelül 197 millió dollárt tett ki.