E reformok lehetővé tennék kormány számára, hogy nagyobb hatást gyakoroljon az igazságszolgáltatási kinevezések felett, illetve gyengítenék a Legfelsőbb Bíróság függetlenségét. A reformok a közvélemény nyomására, valamint Netanjahu korrupciós vádjai miatt ismét napirendre kerültek.

Felelősségre vonási félelmek

Netanjahu korrupció, vesztegetés, csalás, és bizalommal való visszaélés vádjával állt a bíróság elé, ezzel is növelve a sürgető igényt az igazságszolgáltatás átalakítására.

A közvélemény egyre inkább elszámoltatást követel az október 7.-i, Hamász vezette támadások kapcsán. Egy átfogó igazságszolgáltatási vizsgálat leleplezheti a kormányzat felkészültségével kapcsolatos káros részleteket – vagy azok hiányát – és potenciálisan felelősségre vonhatja a magas rangú tisztviselőket, köztük magát Netanjahut is.

Így a reformok kevésbé tűnnek úgy, mintha elveken alapulnának, és inkább arról van szó, hogy megvédjék a miniszterelnököt és kormányát a vizsgálatoktól és azok következményeitől. További nyomást gyakorol egy nemrégiben kiadott, éles bírálatot tartalmazó bizottsági jelentés, amelyet a támadások túlélői és a túszok rokonai nyújtottak be. A jelentésben Netanjahut hibáztatták, miszerint aláásta a magas szintű döntéshozatalt, és elősegítette azokat a körülményeket, amelyek lehetővé tették az október 7.-i támadást.

Ha a Legfelsőbb Bíróság nem pártállami bíró kinevezését kérvényezné Netanjahu magatartásának vizsgálatára, akkor széleskörben felháborodás alakulhatna ki, ennek elkerülésére pedig a miniszterelnök mindent megtesz.

Ha létrehoznak egy állami vizsgálóbizottság számos tanút beidézhetnek annak érdekében, hogy alaposan megvizsgálja Netanjahu háború előtti tevékenységét, és előkészítheti az alapot a vádemeléshez. Ez hátráltathatja Netanjahu azon erőfeszítéseit, hogy megőrizze a támadásokkal kapcsolatos hihető tagadást, és vádat emeljen a hadsereg ellen.

Habár a közvélemény nyomása már most is nagy hatással bír. Izrael igazságügyi minisztere, Yariv Levin, Netanjahu közeli bizalmasa és az igazságszolgáltatási átalakítási terv fő megalkotója, újabb felszólításokat kapott a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy január közepéig nevezzen ki új legfőbb bírót.

Ez kihívást jelenthet a miniszterelnök erőfeszítéseivel szemben, amelyek lelassítanák a kinevezési folyamatot, és olyan bírót javasolhason, aki kedvező lenne Netanjahu számára és a szélsőjobboldali koalíciójának. A szoros határidők fényében egyre valószínűbbnek tűnik Isaac Amit, egy baloldali bíró, aki ellenzi a miniszterelnök átalakítási tervét, előretörése, amely tovább bonyolítja Netanjahu hatalmi törekvéseit.

A saját érdekeinek védelmére tett erőfeszítései közepette Netanjahu úgy tűnik, elfelejti azt a tényt, hogy az igazságszolgáltatási reformok sürgetésével megkockáztatja az izraeli közvélemény elidegenítését. Sokak számára ez elterelésnek tűnik a sürgősebb prioritásokról, mint például a gázai övezetben még mindig túszként fogva tartott személyek felszabadítása.

Bár Netanjahu magabiztosan kijelentette, hogy a túszokat az Egyesült Államok támogatásával felszabadítják, még nem adott választ a majdnem három tucat fogoly sorsával kapcsolatban, akikről azt tartják, hogy meghaltak. A közszolgálati tüntetések hónapok óta folytatódnak, és arra utalnak, hogy az ellenállás nem fog csendben eltűnni.

Koalíciós problémák

Az igazságszolgáltatás hatalmának korlátozására tett nyomás tovább mélyítheti Netanjahu törékeny koalícióján belüli megosztottságot. A tavalyi óriási kormányellenes demonstrációk a szélsőjobboldali kormányt szembeállították a sokasodó tüntetőkkel, fokozva az erőszakos fellépésről szóló vádakat, ami még tovább növelte a feszültségeket.

Netanjahu most már az izraeli főügyész nyomása alatt is áll, hiszen kirúghatja a szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszterét, Itamar Ben-Gvirt, a tisztségével való visszaélésének vádjaival. Így az igazságszolgáltatási reformok újbóli sürgetése megerősítheti a Ben-Gvir elleni elbocsátási ügyet, aki kulcsfontosságú támogatást jelent Netanjahu számára ahhoz, hogy meggyőző többséget tartson fenn.

Netanjahu ultraortodox koalíciós partnerei szintén újabb jelentős akadályt jelentenek. A miniszterelnök nehezen tudna bármilyen igazságszolgáltatási reformot keresztülvinni anélkül, hogy teljesítené a legfontosabb követelésüket: az ultraortodox zsidók mentesüljenek a katonai szolgálat alól. Eddig Netanjahu azzal küzdött, hogy meggyőzze koalíciós szövetségeseit az érdekeik megvédése miatt.

Ha a miniszterelnök továbbra is nyomást gyakorol ezekre a követelésekre, akkor olyan konfliktust kockáztat, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a katonai szolgálattól mentesítés kérdésében hozhat, amivel egy újabb összecsapás veszélye fenyegeti. Másrészt, ha figyelmen kívül hagyja ezeket a követeléseket, az a reformok rekordidőn belüli végrehajtásának kudarcához vezethet.

Az ultraortodox közösség vezető személyiségei már elkezdték úgy értelmezni a kormány mozdulatlanságát, mint egy "háborút" a közösségeikkel szemben.

Az egykori főrabbi, Yitzhak Yosef is arra szólította fel a munkanélküli izraelieket, hogy utasítsák el a katonai szolgálatot, ezzel is jelezve a kormányellenes ellenállás növekedését. Ha Netanjahu folytatja az igazságszolgáltatási reformokat, az szélsőjobboldali taktikai manőverként értelmezhető, ami további feszültségeket gerjeszthet, és akár a koalíció gyengüléséhez, vagy akár bukásához is vezethet.

Gazdasági kockázatok

A politikai drámák közepette fontos megemlíteni, hogy Netanjahu igazságszolgáltatásra vonatkozó törekvéseinek gazdasági következményei destabilizáló hatásúak lehetnek Izrael számára.

A javasolt átalakítások növelhetik az eladósodás költségeit, veszélyeztethetik Izrael magas technológiai szektorát és gyengíthetik a sékel árfolyamát. A kormányellenes tüntetések újbóli kirobbanása potenciálisan megingathatja a külföldi befektetők bizalmát, ami negatívan befolyásolhatja az eladósodás költségeit.

A történelem fontos útmutató: A tavalyi nagy tüntetések az országot a gazdaság leállásának szélére sodorták, és milliárd dolláros veszteségeket okoztak. 2025-ben a kockázatok még magasabbak lesznek.

Netanjahu kormánya már így is nehezen tudja elősegíteni a növekedésre összpontosító reformokat, miközben körülbelül 60 000 izraeli vállalatot fenyeget a bezárás veszélye.

Egy újabb közvélemény-ellenállás fenyegetése, amely a gázai háborúval megrendült gazdaságban növelheti a bizonytalanságot, még tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Mindez arra utal, hogy a kormány kemény megszorító intézkedéseivel szembeni nyomás növekvő mértékben akadályozhatja az államháztartás hiányának kontrollálására tett erőfeszítéseit.

Netanjahu vitatott igazságszolgáltatási reformjainak sürgetése aligha van összefüggésben Izrael „demokráciájának” megvédésével.

Ellenkezőleg, egy próbálkozás a 7. októberi kudarcok felelősségre vonásának elkerülésére. Valójában, ahogy a közvélemény türelme fogy, és a politikai nyomás nő, Netanjahu igazságszolgáltatás átalakítására tett erőfeszítései kormányát a bukás szélére sodorhatják.