Dél-Koreai képviselők Yoon Suk Yeol elnök leváltását javasolják a statárium bevezetésével kapcsolatos döntése miatt.

Dél-Koreában a parlamenti képviselők Yoon Suk Yeol elnök a hivatali pozíciójából való eltávolítását javasolták, miután a szükségállapot kihirdetését követően országszerte komoly válság alakult ki. Ugyan Yoon döntést visszavonta, a parlament és a katonaság között kaotikus helyzet alakult ki, valamint a rendelet az országot nemzetközi fényben negatívan tüntette fel. Ázsia negyedik legnagyobb gazdáságával rendelkező Dél-Korea az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségese.

Az elnök a statárium elrendelésével  a politikai tevékenységek betiltását és a média cenzúráját célozta meg.

Fegyveres katonák erőszakkal behatoltak a szöuli Nemzeti Gyűlés épületébe, de a gyűléshez tartozó alkalmazottak tűzoltó készülékekkel ellenálltak, ezzel visszavonulásra kényszerítve a katonákat. A képviselők elutasították a szükségállapotot, miközben az épület előtt a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel.

Az esetet követően a civil és munkáscsoportok gyertyás megemlékezést tartottak, miközben Yoon lemondását követelték. Ez a demonstráció hasonlóságot mutat ahhoz a 2017-es gyertyás tüntetéshez, amely Park Geun Hye elnök leváltásához vezetett. A felvonuló tömeg a tüntetés során a köztársasági elnöki hivatal irányába folytatta útját.

A parlamentben hat dél-koreai ellenzéki párt javaslatot nyújtott be Yoon leváltása érdekében. Yoon már korábban is szembesült azzal, hogy nemcsak az ellenfelei, hanem a saját pártja is autoriter vezetőnek titulálta.

„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a törvénytelen szükségállapotot” – mondta el a Demokratikus Párt képviselője, Kim Yong Min, az újságíróknak. „Nem engedhetjük meg, hogy a demokrácia összeomoljon.”

Yoon a hatalmon lévő Népi Erő Pártjának vezetőjének és honvédelmi miniszter, Kim Yong-hyun eltávolítását és az egész kabinet lemondását követelte. A Honvédelmi Minisztérium közölte, Kim felajánlotta lemondását.

A válság globálisan is hatással volt a pénzügyi piacokra

A válság globálisan megrázta a pénzügyi piacokat, Dél-Korea KOSPI indexét 1,4%-kal csökkentette. Ez az index a 2024 elején kezdődő veszteségeket több mint 7%-ra növelte, és így a KOSPI lett Ázsia legrosszabbul teljesítő tőzsdéje ebben az évben.

Bár a koreai von stabil maradt közel kétéves mélypontot ért el. A kereskedők kételkedtek abban, hogy a dél-koreai hatóságok beavatkoztak a piacokba.

Ez a helyzet a pénzügyminiszter, Choi Sang Mok és a Dél-Koreai Központi Bank elnöke, Rhee Chang Yong közötti tárgyalásokat követően alakult ki.

Choi sürgős értesítést küldött a globális pénzügyi vezetőknek és hitelminősítő intézeteknek. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az értesítésben közölték a piacok rendben működnek, és a minisztérium azon dolgozik, hogy enyhítse a politikai zűrzavarból eredő esetleges negatív hatásokat.

Nem áll fenn konkrét fenyegetés

Yoon televíziós beszédében elmondta, a szükségállapot szükséges ahhoz, hogy megvédje az országot az Észak-Korea-párti, államellenes erőktől, illetve megóvja a szabad alkotmányos rendet. Azonban konkrét fenyegetést nem nevezett meg.

Néhány órán belül, a Dél-Koreai Parlament 300 tagjának 190 képviselője egyhangú döntést hozott a szükségállapot eltörléséről. Az ülésen Yoon pártjából 18 tag is részt vett.

A köztársasági elnök, körülbelül hat órával a szükségállapot kihirdetése után, visszavonta döntését.

A nemzeti parlament előtt a tüntetők szlogeneket kiabáltak és tapsoltak. „Nyertünk!” – kiáltották, egy tüntető pedig dobokon játszott.

„Egyesek véleménye szerint a helyzet nem volt elég sürgős a statárium kihirdetéséhez, valamint a szükségállapot eljárásai nem megfelelően zajlottak, de mindez teljesen az alkotmányos kereteken belül történt” – mondta el egy dél-koreai elnöki tisztviselő telefonos nyilatkozatában.

Észak-Koreából nem érkezett reakció a Dél-Koreában zajló drámával kapcsolatban.

Yoon, a szavazatok csökkenésével kritikusait „kommunista totalitárius és államellenes erőkként” jellemezte, ami feszültséget okozott a dél-koreaiak körében. Yoon továbbá novemberben elutasította az őt és feleségét érintő befolyásolási kereskedelmi vádakat, és kemény álláspontot képviselt a szakszervezetekkel szemben.

A Hyundai Motor munkavállalói szakszervezete bejelentette, hogy 2 napos sztrájkot terveznek. Olyan nagy munkáltatók, mint a Naver Corp és az LG Electronics Inc, dolgozóiknak azt tanácsolták, otthonról dolgozzanak.

Egy nagy dél-koreai szupermarketlánc jelezte, hogy az élelmiszerkonzervek, instant tészta és palackozott víz eladása egyik napról a másikra megugrott.

„Ez a helyzet mélyen zavar, és nagyon aggódom az ország jövőjével kapcsolatban” – mondta Kim Byeong In, egy 39 éves szöuli lakos.

A Nemzeti Parlament, ha a képviselők több mint kétharmada a köztársasági elnök ellen szavaz, felmentheti őt tisztségéből. Ezt egy bírói eljárás követi, amelynek során az alkotmánybíróság kilenc bírájából legalább hatnak kell támogatnia a döntést.

Yoon pártja 300 mandátumos parlamentben 108 hellyel rendelkezik.

Veszély elhárítva

Ha Yoon lemondott  vagy eltávolították volna, Han Duck Soo miniszterelnök vette volna át az ország vezetését 60 napra, amíg új választásokat nem tartanak.

„Mint nemzet, Dél-Korea túlélte a veszélyt, de Yoon elnök talán saját magának okozott kárt” – mondta el Danny Russel, az Asia Society Policy Institute washingtoni székhelyű alelnöke.

Az  Egyesült Államok korábbi külügyminisztere, Antony Blinken  pozitívan fogadta Yoon döntését a statárium visszavonásával kapcsolatban. „Továbbra is azt várjuk, hogy a politikai nézeteltéréseket békés módon, a jogállamiság tiszteletben tartásával oldják meg” – mondta el egy nyilatkozatban.

Dél-Korea az 1950 és 1953 között lezajlott koreai háborút követően mintegy  28 500 amerikai katonát örökölt.

A két szövetséges, Dél-Korea és az USA közötti tervezett védelmi tárgyalásokat és a közös katonai gyakorlatot a krízis diplomáciai következményei miatt elhalasztották.

Vang Ji kínai külügyminiszter elmondta, Dél-Korea politikai helyzete „belső ügy.” Oroszország pedig aggodalommal követte a Dél-Koreában zajló „tragikus” eseményeket.

Yoon, karrierjét ügyészként kezdte, majd 2022-ben, Dél-Korea történelmének legvitatottabb elnökválasztásakor egy hajszállal – kihasználva a különböző problémák miatti elégedetlenségi hullámot – nyerte meg a választást.

 Yoon, mint népszerűtlen vezető, hónapok óta 20%-os körüli támogatottsággal rendelkezett, emellett az áprilisi választások során az ellenzék szinte kétharmados többséget szerzett a parlamentben.

Dél-Korea 1948-as megalakulása óta több tucat alkalommal hirdettek ki hadiállapotot. 1980-ban egy csoport katonai vezető az akkori elnököt, Choi Kyu-hah-t statárium elrendelésére kényszerítette annak érdekében, hogy elnyomják a demokratikus kormányzás újbóli megteremtésére tett felhívásokat.