A hírügynökségek és kiadók nehéz döntéssel néznek szembe — vagy együttműködnek a mesterséges intelligencia cégekkel, vagy kockáztatják, hogy tartalmukat más módokon veszik át az AI vállalatok.

A Murdoch család multinacionális tömegmédia vállalata, a News Corp a legújabb a sorban, amely megállapodást kötött az OpenAI fejlesztőivel, lehetővé téve az OpenAI számára, hogy megjelenítse híreiket válaszként a felhasználók által a ChatGPT-ben feltett kérdésekre.

Ez a megállapodás azt jelenti, hogy az OpenAI és más mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek, mint például a Sora AI modell, amely képes reális és kreatív videókat készíteni szöveges utasítások alapján, hozzáférhetnek a News Corp jelentős kiadványainak aktuális és archív tartalmához.

Mit hozhat a jövőben a hírszolgáltatás megosztása az AI cégekkel és technológiai óriásokkal?

„Az OpenAI legutóbbi együttműködése egy másik fontos médiavállalattal biztosítja, hogy a News Corp bevételi forrásokat generáljon a tartalmának felhasználásából az AI modellek kiképzésére, de az összeg, amelyet az OpenAI fizet a megállapodás keretében, nem magas a felhasználható adatok értékéhez képest.” — mondta el a Sydney Egyetem digitális kommunikáció és kultúra professzora, valamint az Ausztrál Kutatási Tanács (ARC) díjazott kutatója, Terry Flew a TRT World-nek.

„Az OpenAI és más, ebben a szektorban tevékenykedő cégek, mint például a Google számára, ez rávilágít arra a problémára, amellyel szembesülnek a hiteles adatok legális megszerzésében, és arra, hogy érettebb üzleti modellre van szükségük.”

A két érintett vállalat nem hozta nyilvánosságra az OpenAI legújabb megállapodásának pénzügyi részleteit, amely a News Corp tulajdonában álló Wall Street Journal szerint a megállapodás értéke akár 250 millió dollárt is meghaladhatja öt éven belül, valamint készpénzes kifizetést és jóváírásokat is tartalmaz az AI cég technológiai használatáért.

Az Egyesült Államokban a News Corp a MarketWatch és a New York Post tulajdonosa. Emellett Ausztráliában a The Daily Telegraph, a news.com.au és az The Australian, míg az Egyesült Királyságban The Sun, a The Sunday Times és a The Times hírfelületek tulajdonjogával bír.

A múlt héten bejelentett, több éves megállapodás követi az AI cég április 29-i megállapodását a londoni Financial Times-szal, amely a tartalom licencelésére vonatkozott az AI tanulási fejlesztés céljából. Más kiadók, mint például a Politico anyavállalata, Axel Springer, az Associated Press, a spanyol Prisa Media és a francia Le Monde is hasonló megállapodásokat kötöttek.

„A hírek tiszta aranyat jelentenek egy AI cég számára.” – mondta el Jonathan Soma, a Columbia Journalism School adatújságírást oktató professzora a TRT Worldnek. „Emberek írják, frissebbek, mint a chatbotjaik tudásának határa, és azok az információk, amiket a felhasználóik tudni szeretnének. Ha a hírügynökségek el akarják adni egy ilyen értékes anyag jogait, akkor az árakat az egekbe kell emelniük.”

Soma nem gondolja, hogy az AI helyettesíteni fogja az újságírást; inkább „parazita lesz, amely rákötődik az újságírás oldalára.”

„Újságírók nélkül a jelenlegi eseményekkel foglalkozó chatbotoknak nem lenne miről írniuk, mit publikálniuk, és nem tudnának válaszokat adni.” – vélte Soma.

„A kérdés az, hogy ezek a partnerségek képesek-e olyan bevételt biztosítani a hírügynökségeknek, amely összhangban van az eredeti újságírás előállításához szükséges erőfeszítéssel. Kétlem, hogy a News Corp és más hírügynökségek tudják, milyen értékes a tartalmuk, és kétlem, hogy az OpenAI meg akarja fizetni azt az árat, amit a tartalom valójában ér.”

Számos vállalat, például a New York Times és a Chicago Tribune más utakat választottak, beperelték az OpenAI-t, valamint a Microsoftot, amiért felhasználták cikkeiket az AI kiképzéséhez.

Az olyan AI eszközök, mint a ChatGPT, valamint a Microsoft Copilotja és a Google Gemini, nagy nyelvi modelleket (LLM-eket) használnak, amelyek hatalmas mennyiségű internetes szöveget elemzenek, annak érdekében, hogy előre jelezzék a következő szót egy mondatban, ezzel lehetővé téve számukra az emberi beszéd és írás utánzását.

Marius Dragomir, a Média- és Újságíráskutató Központ (Media and Journalism Research Center) igazgatója, egy független média-kutató és politikai szakértő, kiemeli a szabályozás fontosságát a kiadók és AI cégek közötti együttműködések kapcsán. Míg az ilyen partnerségek kereskedelmi előnyöket jelenthetnek, nem minden tartalom felel meg a magas minőségi és pontossági követelményeknek.

Dragomir a TRT World-nek elmondta, elengedhetetlen felismerni, hogy a médiaipart jelentős különbségek jellemzik, amelyek további elfogult tájékoztatáshoz vezethetnek néhány médiapiacon, amelyek „a tulajdonosok érdekeit szolgálják.” Néhány piac kezében központosul a hatalom, míg mások propaganda és dezinformáció alatt állnak, gyakran kormányzati finanszírozású médián keresztül. – tette hozzá.

„A News Corp esetében [annak] egyes média felületei közismerten bulvár jellegűek, nem mindig pontosak, alacsony szintű [híreket] tartalmaz, ezért felmerül a kérdés: vajon ez a tartalom megfelel-e ahhoz, hogy a 'helyes' válaszokként jelenjen meg arra, amit bárki megkérdezhet az AI-tól?” – jegyezte meg Dragomir.

Columbia Journalism School professzora, Soma szerint a chatbotok hajlamosak a „hallucinációra” és az „editorializálásra”, vagyis arra, hogy saját véleményt, értelmezést adjanak a tartalomhoz.

„Az AI-nak egyszerű egy cikkre hivatkoznia, de [ezzel szemben] egy teljesen helytelen összefoglalót is adhat – lásd a Google generatív keresési eredményeivel kapcsolatos legutóbbi botrányt. Ezek az AI eredmények, amelyek nem rendelkeznek igazságfogalommal, könnyen lehetnek a dezinformáció melegágyai” – mondta Soma.

Pete Pachal, a Media CoPilot alapítója, amely egy Substack hírlevél a média és az újságírás AI általi átalakulásáról, úgy véli, hogy az OpenAI és a News Corp közötti partnerség „fordulópontnak” számít.

Míg a jövője bizonytalan volt, amikor a New York Times decemberben beperelte az OpenAI-t szerzői jogsértés miatt, Pachal a TRT World-nek elmondta: „Úgy tűnik, hogy a tartalomra vonatkozó megállapodások a jövőben a normává válnak,” különösen olyan kiadókkal kötött megállapodások fényében, mint az AP, az Axel Springer és legutóbb a News Corp.

„A New York Times néhány kisebb szövetségest talált a peréhez, de nem sokat. Azonban egy kedvező ítélet, még részben is, megváltoztathatja az egész képet.”

„Taktikailag ezek az üzletek értelmesek, mivel rövidtávon bevételt biztosítanak a kiadóknak, amire nagy szükségük van.” – mondta Pachal. „Mégis, hosszú távon hibának bizonyulhatnak, mivel az AI cégek lényegében lehetőséget kapnak arra, hogy „birtokolják az ügyfélkapcsolatot az AI összefoglalók esetében.” – tette hozzá.

Pachal szerint a Google egy „nagy szereplő, amely mindennek sürgetését befolyásolja.” Elmondása alapján, a kiadók csökkentett forgalommal fognak szembenézni, mivel a technológiai vállalat AI-összefoglaló funkciója, amely az AI által generált összefoglalókat jeleníti meg a keresője tetején, egyre inkább a normává válik.

„Nem lesznek megállapodások a Google-lal a tartalomról.” – magyarázta Pachal. „Mivel a Google, helyesen vagy helytelenül, egyszerűen úgy tekint az AI-összefoglalókra, mint a webes keresés kiterjesztésére, amit évtizedek óta végez.”

Hozzátette; „Az OpenAI-val kötött megállapodások legnagyobb következménye, hogy a kiadók motiválva lesznek arra, hogy az OpenAI-t támogassák bármilyen harcban az AI keresés jövőjéről. Mert ha a Google nyer, az összes pénz gyorsan el fog fogyni.”

Ahogy az átlagfelhasználók egyre inkább hozzászoknak azokhoz az AI eszközökhöz, amelyek közvetlen válaszokat adnak a kérdéseikre, egyre inkább aggodalomra ad okot az, hogy az emberek inkább a nagy technológiai cégek chatbotjait fogják használni információk beszerzésére, ahelyett, hogy újságírók és média cégek által végzett tudósításokat követnének.

Alfred Hermida, a British Columbia-i Egyetem Újságírói, Írás- és Média Tanszékének professzora, aki több mint öt évig vezette a tanszéket, elmondta a TRT World-nek, hogy a hírportálok potenciálisan elveszíthetik azokat az alkalmi látogatókat, akik gyors híreket keresnek. Ez jelentős forgalomcsökkenést eredményezhet.

„Az AI rendszerek képesek lesznek újságírói tartalmakat is betanulni, ami hosszú távon akár káros hatással is lehet a kiadókra, bár rövidtávon értékes bevételi forrást jelentenek.” – mondta Hermida, hozzátette, az olyan megállapodások, mint a News Corp-al kötött szerződés, kulcsfontosságúak az OpenAI számára, mert ez biztosítja a mesterséges intelligencia cégeknek, amire szükségük van: egy folyamatosan frissülő képzési anyagforrást.

„Ami kevésbé világos, az az, hogy mi történik a híriparral, ha/ amikor olyan rendszerek, mint a ChatGPT, képesek lesznek elég jó híreket készíteni.”

A partnerség lehetőséget adhat arra, hogy a News Corp közönsége olyan embereket vonzhat be, akik nem látogatják rendszeresen a hírportáljaikat. Hermida azonban arra figyelmeztet, hogy ez növeli-e a márkák olvasottságát, az még nem világos.

„A közösségi médiából származó bizonyítékok azt sugallják, hogy nem segít a márkahűség kialakításában, mivel az emberek az intermedierként szereplő céget, például a Facebookot, azonosítják a hírforrással.” – mondta Hermida, aki az újságírói cégek és AI vállalatok közötti megállapodásokat „kétségbeesett kardként” látja.

„A kockázat az, hogy a hírkiadók az AI cégektől fognak függni, ahogyan korábban a Facebooktól függtek a látogatottság és a bevétel szempontjából.”

Az AI által generált hírek összefoglalóinak minősége és az ezekkel kapcsolatos felhasználói élmény fogja meghatározni, hogy ezek az információk az emberek számára elsődleges forrássá válnak-e.

Erik Borra, az Amszterdami Egyetem humán- és médiatudományi karának oktatója arra figyelmeztet, hogy az embereknek fel kell készülniük a hírtartalom hozzáférésének és fogyasztásának módjának átalakulásához.

Ahogy fogalmazott; „Valószínűleg a felhasználók nem fognak rákattintani a kiadók oldalaira. A kiadók számára így egyre nehezebb lesz 'nyomon követni', mely hírek népszerűek, illetve nem tudnak majd melléjük hirdetéseket elhelyezni (ahol általában több szem követi, több pénzt jelent).”

„Ez akár az egyéni előfizetések csökkenését is jelentheti.”