Újdelhi, a megbuktatott bangladesi politikus, Hasina és India részéről érkező dezinformáció áradata a két hosszú ideje fennálló szövetségest az elidegenedéshez és kételyekhez vezetett.
A feszültséget két fő kérdés fokozza: India döntése, miszerint menedéket nyújt a leváltott miniszterelnöknek, Sheikh Hasinának, valamint az Indiából érkező, politikai vezetők által támogatott dezinformáció, amely Muhammad Yunus Nobel-díjas tudós által vezetett bangladesi átmeneti kormány hiteltelenítését célozza meg.
A kétoldalú kapcsolatok tovább romlottak december 2-án, amikor indiai tüntetők egy csoportja behatolt a bangladesi diplomáciai misszió területére az északkelet-indiai Agartala városában.
Az indiai tüntetést következtében Dakka vezetése letartóztatta Chinmoy Das hindu szerzetest a nemzeti zászló megsértésének vádjával. Újdelhi ezt a hindu kisebbség szisztematikus célba vételének tekintette, amely Sheikh Hasina kormányának augusztusi népfelkelés általi megdöntése óta zajlik.
Válaszul a bangladesi átmeneti kormány felfüggesztette az agartalai misszió konzuli szolgáltatásait, valamint beidézte az indiai nagykövetet Dakkába. Az átmeneti kormány még azt is javasolta, hogy tartsanak India-ellenes tüntetéseket az országban.
A diplomáciai szakadék hátterében számos sérelem áll, amelyet Banglades India ellen táplál. A két ország 4096 kilométeres közös határral rendelkezik, ezzel a világ ötödik legnagyobb határává téve azt.
Hasina leváltása óta India, Narendra Modi hindu nacionalista kormánya alatt, egyre hangosabban szólal fel a bangladesi kisebbségi jogok állítólagos megsértése ellen. Ezt a Dhakában működő új átmeneti kormány többször is tagadta.
Modi és külügyminisztere, S. Jaishankar többször felszólították a Muhammad Yunus vezette átmeneti kormányt az országban élő hindu kisebbség védelme érdekében – ez összhangban áll Modi kormányának azzal a törekvésével, hogy a hinduizmus globális védelmezőjeként tüntesse fel magát.
Ezeket a felszólításokat Dakkában leereszkedőnek és képmutatónak érzékelték, tekintettel India vitatott kisebbségi jogi helyzetére.
December 10-én, egy nappal azután, hogy Vikram Misri indiai külügyi titkár aggodalmát fejezte ki a bangladesi kisebbségek jóléte miatt, Yunus sajtótitkára, Shafiqul Alam elismerte, hogy augusztus és december között valóban 88 erőszakos incidens történt, amelyek főként a hindu kisebbséget érintették. A helyi jogvédő szervezet, az Ain O Shalish Kendra szerint legalább hét hindu templomot gyaláztak meg október és november között.
Ami azonban különösen felháborította az új vezetést és sok bangladesit, az az volt, hogy az indiai politikusok és média néhány tucat kisebbség elleni támadást szinte mészárlásként ábrázoltak. Egyes főműsoridős hírtudósítók azt állították, több ezer hindu ellen támadás történt.
Ez a nézeteltérés számos területen hatással volt az India és Banglades közötti kapcsolatokra. A határon átnyúló utazások száma csökkent. A Kalkutta és Dakka közötti járatok és utasok száma július és november között felére esett vissza. A teherautó szállítmányok is csökkentek, ami élelmiszer- és egyéb alapvető cikkek hiányához vezetett.
Hogyan is jutott idáig a helyzet? A kisebbségi kérdés
A Yunus vezette kormány kihívásokkal nézett szembe, amikor megpróbálta megfékezni az erőszakhullámot, amely Hasina kegyvesztett Awami Liga pártjának támogatóit, köztük az ország hindu kisebbségét érte.
India, amely Hasinát megbízható szövetségesnek tekintette egy olyan régióban, amelyet Kína egyre inkább befolyása alá von, menedéket nyújtott neki, annak ellenére, hogy közvetlenül részt vett a rendőrség és a hadsereg bevetésében a népfelkelés leverése érdekében. A rendőrségi lövöldözésekben legalább 800 ember vesztette életét. Független becslések szerint a halálos áldozatok száma meghaladta a 800 főt. A válság során India nem ítélte el a brutális fellépést.
Ugyanakkor Újdelhi nem hagyott ki egyetlen alkalmat sem a bangladesi kisebbség szimpátiája kifejezése érdekében, miközben szemet hunyt a Hasina által elrendelt több száz gyilkosság felett, amelyekkel mint utolsó próbálkozás próbálta hatalmon tartani magát.
Yunus világosan elmagyarázta a helyzetet a világnak. Elismerte, Hasina távozása után szórványosan erőszakos események zajlottak, bár hangsúlyozta, a közbiztonsági helyzet hamar javulni kezdett, miután átvette az ország irányítását, és utasította a rendvédelmi szerveket a kisebbségi közösségek védelmének fokozására. Eddig több mint 70 embert tartóztattak le a kisebbségek elleni erőszakban való részvétel miatt.
Ennek ellenére az indiai média egyoldalú képet festett, amely figyelmen kívül hagyta Újdelhi szerepét egy autokratikus vezető támogatásában, akit az országban több mint két évtizede széles körben gyűlöltek.
A TRT Worldnek nyilatkozva Asif Mahmud, a Hasina elleni nyári tüntetések egyik ifjúsági vezetője és jelenleg a Yunus-adminisztráció tanácsadója, kritikusan fogalmazott a nyilatkozatában India hindu nacionalista kormányának Awami Ligával való szoros kapcsolatáról.
Ők (az indiai kormány) még most is állami létesítményeket biztosítanak Hasinának, akit emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolnak. Ezért dühösek a bangladesi emberek az indiai kormány álláspontjával kapcsolatban
Több bangladesi képmutatónak tartja India álláspontját, tekintettel az indiai muszlimok elleni motivált gyakori támadásokra, amelyeket Modi Bharatiya Janata Pártjának tagjai is támogatnak.
„Követeljük az indiai kisebbségek biztonságát” – állt egy Dakkában tüntető plakátján.
A bangladesiek Modi muszlimellenes kijelentéseit is aggasztónak tartják. Az év elején tartott egyik választási beszédében a muszlimokat „megszállóknak” nevezte.
A bangladesiek körében további nyugtalanságra ad okot az a tény, hogy Modi kabinetjében nincs muszlim miniszter, miközben a muszlim többségű Dzsammu és Kasmírt vasmarokkal irányítják.
Sharif Osman Hadi, az Inquilab Mancha nevű, India-ellenes tüntetésekben részt vevő jobboldali csoport szóvivője kijelentette, Indiának először a saját kisebbségi problémáját kellene megoldania.
„Banglades a vallási harmónia tökéletes példája, India viszont az első lenne a kisebbségek elnyomásában. Ezért nem kérünk a Nagy Testvér hozzáállásából” – tette hozzá.
A The New York Times legfrissebb jelentése szerint Banglades kisebbségeinek helyzete valahol a két szélsőség között helyezkedik el – az indiai túlzó nézetek és a bangladesi incidensek lekicsinylése között.
„A mosolyok ritkák, az üzletek pedig szenvednek” – idézte az NYT jelentése S.K. Nath Shymalt, a Bangladesi Nemzeti Hindu Nagy Szövetség elnökét Chattogramban.
Lappangó harag
India Bangladest a kisebbségek számára veszélyes helynek ábrázoló, kedvezőtlen megítélése elleni ellenállás nem korlátozódik az aktivistákra. Az átmeneti kormány tagjai, valamint más politikai pártok is felszólaltak.
India folyamatosan dezinformációt terjeszt Banglades és a júliusi forradalom ellen annak érdekében, hogy nemzetközileg elszigetelje Bangladest, és iszlamista fellegvárként tüntesse fel
Ruhul Kabir Rizvi, a Bangladesi Nacionalista Párt (BNP) vezető helyettese, amely az Awami Liga ellenfele, már Hasina rezsimjének megdöntése előtt kampányt indított India feltételezett hegemóniája ellen.
Rizvi az Újdelhi elleni tiltakozása kimutatása érdekében nemrégiben egy sajtótájékoztatón elégette felesége indiai száriját.
Hozzátette, Nepál, Bhután, Srí Lanka, a Maldív-szigetek és Pakisztán már nem áll India mellett annak „gyűlöletes” és „rosszindulatú” hozzáállása miatt.
„Banglades sem áll mellettetek (India). Ez kizárólag az arroganciátok és a kizsákmányoló hozzáállásotok miatt van” – mondta el Rizvi.
Shahab Enam Khan, a Jahangirnagar Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének professzora szerint a BJP külpolitikáját rövidlátás és az Awami Ligához való ragaszkodás akadályozza.
„Bangladesnek nincs logikus oka akadályokat gördíteni a kétoldalú kapcsolatok elé, és nem is vallási vagy hatalmi politikai szemüvegen keresztül tekint Delhihez fűződő kapcsolataira” – mondta el Shahab professzor a TRT Worldnek.
„El kell fogadniuk, hogy ez a kapcsolat csak kölcsönös tiszteleten és viszonosságon alapulva virágozhat.”
Sreeradha Datta, az OP Jindal Global University nemzetközi ügyek professzora és a Szingapúri Nemzeti Egyetem Dél-Ázsiai Tanulmányok Intézetének nem rezidens vezető munkatársa, hasonló véleményt fogalmazott meg. Szerinte az indiai mainstream média és jobboldali közösségi média által terjesztett dezinformáció és gyűlöletbeszéd vezetett az ellenségeskedés fokozódásához a két ország között.
„Vannak érdekcsoportok, amelyek politikai megosztottságot akarnak teremteni, és az ellenségeskedés fokozásából akarnak hasznot húzni. Mindkét ország kormányának meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy szomszédként barátságosak maradjanak szavaikban és tetteikben” – mondta el.
Egy bangladesi tényellenőrző szervezet, a Rumor Scanner legutóbbi tanulmánya 49 indiai médiumot azonosított, amelyek 13 hamis történetet terjesztettek Bangladesről. Ezek közül több az ország demokratikus felkelését iszlamista lázadásként ábrázolta.
Datta professzor jelentős lépésnek tartja Vikram Misri indiai külügyi titkár december 9-i látogatását Dhakában a két ország közötti kapcsolatok normalizálása felé.
Ez volt az első magas rangú indiai tisztviselő látogatása az országban azóta, hogy a népfelkelés augusztusban menekülésre kényszerítette Sheikh Hasinát Indiába.
„A két ország megosztotta aggodalmait, illetve megvitatták az ellenségeskedés megszüntetésének módját. Remélem, a helyzet enyhülni fog a látogatás után” – mondta el Datta professzor.
