A félvezető apró chipek, amelyek az okostelefonoktól az autókig mindent működtetnek, a modern technológiai fejlődés egyik legfontosabb alkotóelemeivé váltak.

Ahogy az iparágak világszerte bővülnek, a chipek iránti kereslet is folyamatosan növekszik, amit a technológiai termékek egyre szélesebb választéka és a globális iparágak növekvő igényei hajtanak.

Ennek a bővülő piacnak a középpontjában az Egyesült Államok és Kína közötti chipháború áll. 2022 óta az Egyesült Államok szankciókat vezetett be, amelyek célja, Kína a fejlett félvezetőkhöz és mesterséges intelligencia chipekhez való hozzáférésének korlátozása, különösen olyan vállalatoktól, mint az Nvidia.

Az Egyesült Államok szerint ezek az intézkedések megakadályozzák Kínát abban, hogy csúcstechnológiás mesterséges intelligencia képességeket használjon nukleáris és hagyományos fegyverprogramjaiban.

„Bár az utóbbi időben több ország is a chiptechnológia fejlesztésén dolgozik, ha a legmagasabb minőségű félvezetőket nézzük, amelyek megfelelnek ezeknek az igényeknek, egyértelmű, hogy az Egyesült Államok és Kína a két kulcsszereplő” – magyarázta Ersin Cahmutoglu, az ADEO Cyber Security kiberbiztonsági szakértője a TRT Worldnek.

Hozzátette, a szankciók fokozták a versenyt a két ország között, ezzel a technológiai versengést nemzetbiztonsági kérdéssé alakították.

A Felhő, mint kiskapu

Az amerikai exporttilalmak után a kínai cégek alternatív megoldásokat kezdtek keresni annak érdekében, hogy hozzáférjenek a kritikus félvezető technológiákhoz. Az egyik kulcsfontosságú megoldás a felhőalapú számítástechnika volt. A kínai vállalatok az Amazon Web Services (AWS) és egyéb felhőplatformok segítségével hozzáfértek az Nvidia A100 és H100 chipekhez, amelyek elengedhetetlenek a mesterséges intelligencia modellek képzéséhez.

Bár az amerikai szankciók megakadályozták a fejlett chipek fizikai importálását, a kínai cégek a felhőalapú számítási kapacitást kihasználva folytatták mesterséges intelligencia képességeik fejlesztését.

Paul Triolo, az Albert Stonebridge Group technológiai-politikai vezetője kiemelte azokat a stratégiákat, amelyeket a kínai cégek alkalmaznak az amerikai exportkorlátozások megkerülésére.

„A kínai cégek a Nvidia GPU-kat részesítették előnyben a modellek képzéséhez, és jelentős készleteket halmoztak fel az amerikai exportkorlátozások előtt és után is” – mondta el Triolo.

Emellett rámutatott arra, hogy a felhőszolgáltatók továbbra is jogszerűen nyújthatnak szolgáltatásokat a kínai cégeknek az AI szektorban, mivel „jelenleg nincsenek törvények, amelyek ezt megakadályoznák.”

Nyilvános adatok szerint olyan kínai intézmények, mint a Shenzhen Egyetem, az AWS által nyújtott felhőszolgáltatásokat használták a korlátozások megkerülésére.

„Jelenleg a kínai cégek használhatják a felhalmozott GPU-kat, hozzáférhetnek a Kínán kívüli felhőalapú GPU-khoz, vagy használhatják a Huawei és más startup cégek által gyártott hazai GPU-kat” – mondta el Triolo.

Ez a kiskapu azonban jelenleg vizsgálat alatt áll. 2024 januárjában az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma szabályozásokat javasolt a felhőalapú hozzáférés szigorítására, amely potenciálisan korlátozhatja a kínai cégek amerikai felhőszolgáltatások használatát, de egyúttal tovább ösztönözheti Pekinget a hazai chipgyártásra.

Belföldi termelés

Az Egyesült Államok által a csúcskategóriás félvezetők és mesterséges intelligencia (AI) chipek exportjára irányuló szankciók következtében Kína egyre több erőforrást kezdett befektetni saját félvezetőiparába.

Triolo rámutatott arra, hogy ez a lépés jelentősen növelte a kínai félvezetőeszköz-gyártók versenyképességét belföldi és nemzetközi tekintetben is, bizonyos kulcsfontosságú területeken, amelyek szükségesek a chipek gyártásához.

Az olyan cégek, mint a Huawei, a shenzheni székhelyű technológiai óriás, kiemelkedő szerepet vállaltak ebben az erőfeszítésben, az új AI chipek kifejlesztésével, ezzel helyettesítve az amerikai cégek termékeit.

2024-ben a Huawei bemutatta az Ascend 910C chipet, amely a Nvidia A100-as chipjének hazai alternatívája — utóbbit 2022-ben az Egyesült Államok exportellenőrzései alapján eltiltották a kínai eladásoktól.

Források szerint a Huawei már megkezdte az Ascend 910C minták küldését a nagy kínai internetes cégeknek és szervergyártóknak tesztelésre.

„Az Egyesült Államok a Huawei-t biztonsági fenyegetésként kezeli, míg Kína az olyan cégeket, mint az Intel és a Nvidia, ugyanezen a módon. Mindkét ország szankciókat vezetett be, mivel az egymás félvezető-technológiáját fenyegetésként tekintik” – mondta el Cagmutoglu, arra utalva, hogy versengésük hangsúlyozza a félvezető-technológia növekvő geopolitikai fontosságát.

„Ez a nyomás kiterjed a szövetségeseikre is, az Egyesült Államok arra ösztönzi az európai országokat, hogy tiltsák be a Huawei termékeit.”

A növekvő nyomásra válaszul a kínai kormány iránymutatást adott a vállalatainak, arra kérve őket, kerüljék el a Nvidia H20 chipek vásárlását, és inkább a helyben gyártott AI chipekre összpontosítsanak.

Bár az iránymutatás nem jelent teljes tilalmat, a kínai szabályozók arra bátorítják a vállalatokat, hogy támogassák a hazai beszállítókat, mint például a Huawei-t és a Cambricon-t.

A Huawei erőfeszítései a hazai chiptechnológia fejlődés előremozdítása érdekében ehhez a nagyobb nemzeti kezdeményezéshez illeszkednek.

2024-ben Kína rekordmennyiségű, 26 milliárd dollár értékű chipgyártó berendezést importált, ami tükrözi elkötelezettségét a helyi termelési kapacitás növelésére.

Ahogy Cahmutoglu megjegyezte „Kína jelenlegi stratégiája arra irányul, hogy a chipgyártás terén erősebb legyen, mint az Egyesült Államok. Az ország nemcsak alternatívákat fejleszt, hanem egy fenntartható ökoszisztémát is létrehoz, amely lehetővé teszi számára, hogy ellenőrizze a saját félvezető-ellátási láncát."

A China Telecom, az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú távközlési szolgáltatója nemrégiben bejelentette két fejlett nagy nyelvi modell (LLM) kifejlesztését, amelyeket teljes mértékben kínai gyártású chipeken teszteltek, köztük a Huawei AI processzorain.

Ez a fejlesztés fontos mérföldkő Kína önellátásra törekvésében, és azt mutatja, hogy az ország cégei egyre inkább képesek a Washington által alkalmazott szankciók ellenére a fejlesztésre.

A China Telecom kijelentette, a vállalat tízezernyi hazai gyártású chipet használt a TeleChat2-115B modell és egy másik, meg nem nevezett modell képzésére. A TeleChat2-115B több mint 100 milliárd paraméterrel büszkélkedhet, amely Kína AI modellfejlesztésének növekvő kifinomultságát mutatja.

Az ITIF jelentése szerint Kína vezetőszerepet tölt be a globálisan publikált AI kutatások tekintetében, valamint csökkentette a lemaradását az Egyesült Államokkal szemben a generatív AI modellek terén.

Bár a kínai kutatás elmaradt a befolyásoltság és a magánszektor részvétele terén, olyan intézmények kezdeményezéseinek köszönhetően, mint a Tsinghua Egyetem az ország vezető AI vállalatait hozták létre, mint a Zhipu AI és a Baichuan AI.

A jelentés kiemelte, Kína ma már több AI kutatást végez, mint az Egyesült Államok, illetve olyan egyetemek, mint a Tsinghua Egyetem, „a kínai vezető AI start-upok nevelőhelyévé váltak.”

Jövőbeli következmények

A Huawei, a China Telecom és a Cambricon hazai vállalatokkal való aktív együttműködésével olyan átfogó mesterséges intelligencia fejlesztési ökoszisztéma alapjait fekteti le, amelyet helyi chipek táplálnak.

Ennek az együttműködésnek a célja, Kína függőségének csökkentése a Nvidia-tól és más amerikai beszállítóktól, így kevésbé sebezhetővé válva a jövőbeli szankciókkal szemben.

Ahogy Kína folytatja a hazai félvezető-képességeinek fejlesztését, a hatásokat globális szinten is érzékelhetjük.

Kína önellátásra irányuló törekvéseinek egyik jelentős következménye a hatása az amerikai és szövetséges cégekre.

Paul Triolo megjegyezte, „a legnagyobb vesztesek az amerikai és szövetséges szerszámgyártók voltak, akik milliárdokat veszítettek bevételükből, egyes esetekben kénytelenek voltak elbocsátani dolgozókat és bezárni létesítményeket, miközben Kínában elveszítették piaci részesedésüket a versenytársakkal szemben.”

Azonban a kihívások továbbra is fennállnak.

Bár a Huawei AI chipek, mint az Ascend 910C, alternatívaként kerülnek pozicionálásra a Nvidia A100-as chipekhez képest, a szakértők óvatosak abban, hogy ezek a chipek teljes mértékben képesek-e megfelelni amerikai megfelelőik teljesítményének.

„Mindazonáltal senki sem mondhatja, hogy Kína a jövőben ne érhetné utol az Egyesült Államokat. Ezt a folyamatot a Huawei indította el, és a jövőben más helyi cégekkel is bővíthetik. Az Egyesült Államok ezt próbálja megakadályozni a szankciókkal, valamint a politikai nyomással, de hogy sikerül-e, az még kérdéses” – mondta el Cahmutoglu szakértő.