A múlt héten az Egyesült Államok elfogadott egy törvényjavaslatot, amelynek kizárólagos célja, hogy megvédje az izraeli vezetőket a letartóztatástól a palesztinok ellen az elmúlt 15 hónapban kibontakozó népirtásban játszott szerepük miatt.

A törvényjavaslat, amely az amerikai kongresszusban bekövetkezett hatalomváltás nyomán született, amikor a republikánusok átvették az irányítást a kongresszus mindkét háza felett, szankciókat javasol az ICC ellen, válaszul a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancsokra.

Ashish Prashar, politikai stratégiai szakértő és az Egyesült Királyság közel-keleti békeküldöttségének korábbi tanácsadója szerint az amerikai lépés aggasztó kettős mércét mutat a nemzetközi jog alkalmazásában.

„A Nyugat az elmúlt héten egyértelműen bebizonyította, hogy a nemzetközi jog nem igazán arra való, hogy felelősségre vonja őket” - mondta Prashar a TRT World-nek.

“A Nyugat ezt már a múltban is világossá tette: A nemzetközi jog az afrikai diktátorokra és Oroszországra vonatkozik, míg a Nyugat többször is mészárlásokat, háborús bűnöket és népirtást követett el”.

Az Illegitim bíróságok elleni fellépés

Az Illegitim bíróságok elleni fellépésről szóló törvényjavaslat most a szenátus elé kerül. A törvényjavaslat Szankciókat javasol azokkal szemben, akik segítik az ICC azon törekvéseit, hogy amerikaiak vagy izraeliek ellen indítson büntetőeljárást. A törvényjavaslat előírja, hogy szankciókat szabjanak azokra, akik segítséget nyújtanak az ICC-nek abban, hogy amerikaiakat vagy izraelieket állítson bíróság elé.

Ezek a szankciók magukban foglalják a vagyon befagyasztását és a vízum megtagadását azoktól a külföldiektől, akik anyagilag vagy pénzügyileg hozzájárulnak a bíróság erőfeszítéseihez.

Ezek a szankciójavaslatok annak ellenére születtek, hogy a nemzetközi intézmények és szakértők között egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy Izrael gázai háborús bűnei népirtásnak minősülnek.

Prashar megjegyzi, hogy az USA nem habozna az ilyen cselekedeteket népirtásnak minősíteni, ha ez az érdekeit szolgálná.

Párhuzamot vont Szudánnal, ahol a félkatonai gyorsreagálású erőket (RSF) a Biden-kormányzat népirtással vádolta.

"(De) az Egyesült Államok soha nem fogja ezt (a gázai mészárlásokat) népirtásnak nevezni," - mondja Prashar.

A nemzetközi büntetőjog és az USA hozzáállása

A Netanjahu és Gallant ellen tavaly novemberben kiadott történelmi jelentőségű elfogatóparancsokkal vette célba Izrael legfelsőbb vezetését a Nemzetközi Büntetőbíróság, és megteremtette a hátteret a szélesebb körű elszámoltathatósági mechanizmusok számára.

A Római Statútum vagy az ICC alapokmánya által kötelezett országok joghatóságot gyakorolhatnak egyének büntetőeljárás alá vonására, beleértve a politikai vezetőket és a katonai személyzetet népirtásban vagy emberiség elleni bűncselekményekben való közreműködés miatt. Ez a joghatóság a bűncselekmény elkövetésének helyétől, illetve a vádlott vagy az áldozatok állampolgárságától függetlenül alkalmazandó.

Az első ilyen végrehajtási eset a múlt héten történt.

Történelmi jelentőségű lépés, hogy egy brazil bíróság utasította a rendőrséget, hogy vizsgáljon ki egy izraeli katonát, akit háborús bűnökkel vádolnak Gázában.

A bíróság sürgős vizsgálati intézkedésre vonatkozó végzése mérföldkőnek számít arra, hogy a Római Statútum aláírója nemzeti szinten alkalmazza annak rendelkezéseit.

"Azt javasolnám a nemzetközi jogászoknak, hogy vegyék át azt a modellt, amelyet nemrégiben alkalmaztak Brazíliában, és a nemzetközi jog alapján vádoljanak meg embereket háborús bűnökért, emberiség elleni bűncselekményekért, a hazai bíróságaikon" – tette hozzá Prashar.

Az amerikai szankciók megváltoztathatják a nyugati hozzáállást?

A Nemzetközi Büntetőbíróság ellen javasolt amerikai szankciókat követően számos nyugati ország, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Lengyelország valószínűleg Washingtonhoz csatlakozik.

“Úgy gondolom, hogy egy maroknyi olyan ember, ugyanazok a kormányok, akik következetesen tagadták ezt a népirtást, felfegyverezték ezt a népirtást, nem fogják ezt követni” – mondta Prashar.

“Most az európai szövetségeseken a sor, hogy gerincet növesszenek, és ténylegesen szembeszálljanak az Egyesült Államokkal, és azt mondják: nem, hiszünk a nemzetközi jogban.”

Washington történelmileg jelentős kihívások elé állította a Nemzetközi Büntetőbíróságot, aktívan ellenezve a bíróságot, amikor az amerikai személyzetet vagy szövetségeseket, például Izraelt érintő háborús bűncselekményeket vizsgál.

Ez a nyomásgyakorlási taktika magában foglalta szankciók kivetését a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztviselőivel szemben, valamint lobbizást a tagállamoknál, hogy vonják vissza az Egyesült Államok érdekei szempontjából kedvezőtlennek ítélt vizsgálatok támogatását.

Az izraeli hírszerzés nyomást gyakorol az ICC tisztviselőire

A napvilágra került információk részletezik az izraeli hírszerzés éveken át tartó megfigyelését és kémkedését, amely bírósági tisztviselőket vett célba.

Az Egyesült Államok korábban szankcionálta Fatou Bensouda volt ICC-ügyészt és a Nemzetközi Büntetőbíróság más munkatársait a Trump-kormányzat idején az afganisztáni amerikai háborús bűnökkel és a palesztin területeken elkövetett izraeli háborús bűnökkel kapcsolatos ICC-vizsgálatok miatt.

Nevezetesen, Bensouda közvetlen fenyegetéseket kapott a Moszad vezetésétől, figyelmeztetve őt, hogy ne folytasson olyan ügyeket, amelyek veszélyeztethetik saját vagy családja biztonságát.

Míg a Biden-adminisztráció később feloldotta ezeket a szankciókat, a jelenlegi lépés, hogy újra bevezessék őket a bírósággal szemben, jelentős jogi és etikai kérdéseket vet fel.

A nyílt politikai ellenállás is felerősödött.

A politikai ellenzék is egyre nagyobb lendületet vesz. 2024 áprilisában az amerikai republikánus szenátorok egy csoportja figyelmeztetést intézett Karim Khan jelenlegi ügyészhez, szankciókkal fenyegetve őt, az ICC tisztviselőit, sőt családtagjaikat is, amennyiben a letartóztatási parancsok érvénybe lépnek.

„Az ICC és a bírák tudták... hogy szankcionálni fogják őket, hogy megbüntetik őket, hogy megtámadják őket, amiért kiadták ezeket a letartóztatási parancsokat” - mondja Prashar.

“Az USA nem akar semmilyen felelősségre vonást Izrael vagy saját maga számára. Mert Izrael elszámoltathatósága azt jelenti, hogy az USA is elszámoltatható, mivel Izraelnek minden politikai és katonai támogatást biztosított, amire szüksége volt a népirtás elkövetéséhez”.

A szankciók hatása az ICC-vizsgálatra

Az amerikai szankciók azonban valószínűleg nem fogják kisiklatni az ICC vizsgálatát, bár ezek az intézkedések működési akadályokat okozhatnak, például az amerikai székhelyű eszközök befagyasztását vagy a pénzügyi intézmények óvatosságát az ICC-tranzakciók kezelésével kapcsolatban.

Korábban világszerte elítélték az ICC elleni amerikai kampányt, amely az ICC ügyészét és személyzetét vette célba. Izraelen kívül egyetlen nyugati demokrácia vagy amerikai szövetséges sem támogatta ezt a kampányt.

Ezúttal, különösen Európában, az igazságszolgáltatás akadályozására irányuló amerikai erőfeszítések erősebb ellenreakcióhoz vezethetnek, és a hangsúly a Nemzetközi Büntetőbíróság kritikájáról Washington igazságszolgáltatásba való beavatkozására helyeződik át.