TÉRSÉGI HÍREK
4 perc olvasás
Miért törekszik Izrael irányítása alá vonni a Golán-fennsíkot?
Tel-Aviv a Golán-fennsíkot kulcsfontosságú eszközként kezeli a nemzetbiztonsága szempontjából, mivel a terület katonai előnyt biztosít Izrael számára a három szomszédos ország felett.
Miért törekszik Izrael irányítása alá vonni a Golán-fennsíkot?
Az izraeli hadsereg katonai gyakorlatot tartanak a megszállt Golán-fennsíkon.
2025. február 27.

Izrael, folytatva több évtizedes területszerzési politikáját, bejelentette, bővíteni kívánja a telepeit az 1 800 kilométert felölelő Golán-fennsíkon, amelyet 1967-ben illegálisan foglalt el.

A stratégiai fontosságú terület négy országra – Szíriára, Izraelre, Libanonra és Jordániára – nyújt rálátást, ez pedig katonai szempontból előnyös helyzetet jelent a konfliktusok sújtotta régióban.

Az izraeli kormány több mint 11 millió dollárt különített el a „demográfiai növekedés elősegítésére” a Golán-fennsíkon.

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu a Golán-fennsík lakosságának megkétszerezését tervezi. „Továbbra is ragaszkodunk a Golán-fennsíkhoz, fel fogjuk virágoztatni, és ott fogunk letelepedni” – jelentette ki.

Tel-Aviv a Golán-fennsíkot kulcsfontosságú eszközként kezeli a nemzetbiztonsága szempontjából, mivel a terület katonai előnyt biztosít Izrael számára a három szomszédos ország felett.

Netanjahu kétszínűsége

A fél évszázadon keresztül fennállt izraeli-szíriai tűzszünet 2023. december 8-án összeomlott. Az Aszád-rendszer bukásának közepette izraeli tankok vonultak be az úgynevezett ütközőzónába, egy demilitarizált területre Izrael és Szíria között, amely évtizedek óta izraeli megszállás alatt állt.

Az izraeli erők nemcsak a hegyek szíriai oldalára értek el, hanem csapatokat is odatelepítettek egy újabb ütközőzóna létrehozása érdekében.

Izrael a katonai akciót azzal indokolta, hogy a damaszkuszi kormányváltás miatt a tűzszüneti megállapodások „összeomlottak,” így a lehetséges fenyegetések semlegesítésére az új kormánnyal szemben szükség van.

Amikor előrenyomultak a fennsík keleti részére, Netanjahu azt mondta, ez csupán egy ideiglenes védelmi pozíció „amíg megfelelő megállapodás nem születik.”

Azonban a The Economist rámutatott arra, hogy ugyanezen mondat hiányzott az egyébként azonos tartalmú héber nyelvű nyilatkozatból, ami arra utal, hogy Netanjahu az „ideiglenes pozíciót” csak az angol nyelvű nyilatkozatban említette meg, a nemzetközi közösségek ideiglenes megnyugtatása érdekében.

Egy héttel később Netanjahu bejelentette a településbővítési tervét az elfoglalt Golán-fennsíkon, és azt mondta, az intézkedés „szükségessé vált”, mivel egy „új front” nyílt Izrael és Szíria határán az Aszád-rendszer bukását követően.

Drúzok és cserkeszek otthona

A Golán-fennsík, amely 1967-ig szíriai irányítás alatt állt, főként a drúz és cserkesz népek lakhelye. A szíriai hadsereg a Golán-fennsík emelt helyzetét arra használta, hogy izraeli közösségekre lőjön, még az 1967-es Hatnapos Háború előtt, amely során Izrael elfoglalta a területet.

A győzelem stratégiai szempontból fontos volt, mivel Izrael számára ütközőzónát biztosított a szíriai támadásokkal szemben, és ellenőrzést biztosított a kulcsfontosságú vízforrások felett, beleértve a Galileai-tengert is.

Izrael ugyanezt a módszert alkalmazta 2024-ben is a területi nyereség megerősítése érdekében, amely túlmutat az elfoglalt Golán-fennsíkon, és a korábban demilitarizált ütközőzónára is kiterjed.

Netanjahu arra utasította az izraeli hadsereget, hogy „semlegesítse a szíriai fenyegetéseket, és akadályozza meg, hogy terrorista elemek” lábnyomot hagyjanak az izraeli határok közelében.

Az 1967-es háború következtében elűzték a terület eredeti, körülbelül 130 000 fős arab lakosságának nagy részét. Ezt követően Izrael elkezdte a zsidó telepek létrehozását a régióban, azzal érvelve, hogy a Golán-fennsík kulcsfontosságú a biztonság és a fejlődés szempontjából.

Jelenleg körülbelül 50 000 ember él a megszállt szíriai Golán-fennsíkon, akiknek az egyik felét az izraeli telepesek, míg a másik felét az izraeli lakosság 1,6%-át kitevő drúzok alkotják, akik a síita iszlám egyik ágazataként ismert vallást követnek.

Ez a csoport 33 zsidó telephelyen él, amelyek a Golán Regionális Tanács részét képzik.

Ezeket a településeket a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekintik.

Szíria 1973-ban, a Jom Kippuri háborúban megpróbálta visszaszerezni a Golán-fennsík irányítását, bár nem jártak sikerrel. Ezt követően az 1974-es elválasztási megállapodás keretében Izrael átadta irányítását néhány szíriai terület felett. A Golán-fennsík azonban továbbra is izraeli megszállás alatt maradt.

Izrael 1981-ben egyoldalúan annektálta a Golán-fennsíkot – amelyet soha nem ismertek el nemzetközileg. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az annektálást „érvénytelennek” nyilvánította.

Egyetlen ország sem ismerte el Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett egészen 2019 márciusáig, amikor az Egyesült Államok egyoldalúan úgy döntött, hogy a terület Izraelhez tartozik.

Netanjahu már hazájában is erős ellenállással szembesül, mivel megpróbálja bővíteni a telephelyeket az elfoglalt területeken.

Ehud Olmert korábbi izraeli miniszterelnök nyilatkozata szerint nem „lát okot” arra, hogy Izrael bővítse területeit a Golán-fennsíkon.

„[Netanjahu] azt mondta, nem akarjuk kiszélesíteni a konfliktust Szíriával, és reméljük, hogy nem az új lázadókkal, akik jelenleg átveszik Szíriát nem kell harcolnunk. Miért csináljuk tehát pont az ellenkezőjét? Elég problémánk van, amivel foglalkozni kell.”

Nézz bele a TRT Globalba. Oszd meg a véleményed!
Contact us