A rinocérosz egy hatalmas állat, amely páncélhoz hasonló bőrrel rendelkezik, súlya akár a 3500 kg-ot is elérheti, és mégis elég fürge ahhoz, hogy 54 km/h sebességgel fusson.
A méret és sebesség együttes hatása 8000 fontnyi erőt jelent, ami megegyezik egy nagy sebességű gépjármű ütközési erejével.
A vadon hierarchiájában a rinocéroszokat tízszer erősebbnek tartják, mint az oroszlánokat. Vajon miért ez az elképesztő DNS-sel rendelkező faj az egyik legsebezhetőbb az orvvadászattal szemben a védett élőhelyein?
A rinocérosz agyara hatalmas vagyont ér az illegális vadon élő állatok részeinek globális piacán, és a szervezett orvvadászati hálózatok egyre ügyesebbek abban, hogy elkerüljék a védelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy eljussanak ezekhez a csodálatos állatokhoz.
A Solia Ranch Vadrezervátum (Solio Ranch Game Reserve), egy magántulajdonú vadvédelmi terület, amely Kenyában a rinocéroszok 30%-ának ad otthont, az orvvadászat elleni harcot most a technológia legújabb és legszéleskörűbb fegyverével, az AI-vel folytatják.
A fekete rinocéroszok védelme érdekében a WWF mesterséges intelligenciával ellátott Előre néző infravörös (FLIR) hőkamerákat telepített a Kenya-hegy magas lejtői és az Aberdare-hegység csúcsai közötti völgyben megbúvó Solio Vadrezervátumba.
Ezeket az eszközöket a 49 000 hektárnyi rezervátum kerítésvonalának azon szakaszán helyezték el, amelyet az orvvadászok betörései a leginkább veszélyeztetettnek.
A FLIR hőkamerák az infravörös sugárzást érzékelik, amelyet az objektumok bocsátanak ki, és ezt vizuális képpé alakítják.
Ez lehetővé teszi számukra, hogy "láthassák" a hőmérséklet különbségeket a különböző környezeti viszonyok között, beleértve a teljes sötétséget, füstöt, ködöt és sűrű növényzetet.
"Ez a technológia növeli a vadőrök hatékonyságát abban, hogy elvégezzék a kenyai rinocéroszok védelméhez szükséges elengedhetetlen munkát" – mondta el Mohamed Awer, a WWF-Kenya vezérigazgatója.
Nem elég
Colby Loucks, a WWF vadonvédelmi programjának alelnöke és a Wildlife Technology Innovation Lab (Vadonvédelmi Technológiai Innovációs Labor) igazgatója szerint a világ vadőrei számára az egyik legnagyobb kihívás az, hogy „egyszerűen nincsenek elég sokan."
„Több vadőrre van szükségünk; ez a technológia (FLIR) [csupán] kilométereket képes fedezni 0/24-ben” – mondta el Loucks.
A szinte hibátlan technológia segítségével a vadőrök munkája, akik gyakran kénytelenek járőrözni a zord időjárású, nehéz terepen gyalog, jelentősen megkönnyült.
„Minden hőkameránk integrált mesterséges intelligenciával rendelkezik, és meg tudja mondani, ember vagy állat van-e a közelben. Ezen alapulva riasztásokat küldenek a vadőröknek” – magyarázta Loucks.
„Valahányszor fenyegetés történik a vadőreink gyorsan elérhetik a helyszínt” – mondta el Kevin Carr-Hartley, a Solio rezervátum ügyvezető igazgatója.
„A hatékonyság javítása mellett a FLIR kamerák segítenek megvédeni a vadőrök életét azáltal, hogy pontos információkat adnak arról, mibe keverednek.”
Elkötelezettség és bátorság
Dr. Erustus Kanga, a Kenya Wildlife Service (Kenyai Vadonvédelmi Szolgálat) főigazgatója úgy véli, a természetvédelem a közös erőfeszítésekről szól.
„Az elmúlt hat évben egyetlen rinocéroszt sem veszítettünk el ezen a téren. Ez rengeteget mond az itt, Solio-ban mutatott elkötelezettségről”
Mióta 2023 végén bekapcsolták a mesterséges intelligenciával támogatott megfigyelőrendszert, a rezervátumban nem regisztráltak orvvadászattal kapcsolatos behatolásokat a kerítésvonal mentén.
„Solio az ország harmadik rinocérosz védelmi területe, ahol a FLIR hőkamerák telepítését támogattuk. Az első terület a Lake Nakuru Nemzeti Park volt 2016-ban, majd 2020-ban az Ol Pejeta Rezervátum következett" – mondta el Geoffrey Chege, a WWF-Kenya rinocérosz program koordinátora.
A Meru Nemzeti Park a negyedik terület. Az első telepítések óta nyolc év telt el, és az orvvadászat elleni csapatok nagy mértékű tapasztalatot szereztek ezen idő alatt.
Az egyik legfontosabb tanulság, hogy optimalizálni kell az energiafelhasználást a FLIR kamerákban, így azok több mint három napig képesek működni.
„Solio-ban napenergia segítségével működtetjük a FLIR kamerákat" – mondta el Chege a TRT Afrikának.
A terepi személyzet kapacitásépítése is kulcsfontosságú. „A technológia olyan jó, mint azok az emberek, akik használják" – tette hozzá Awer.
A küldetés a megfelelő úton halad
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a keleti fekete rinocéroszt kritikusan veszélyeztetett fajként sorolja be.
Amikor Kenyában 1983-ban megírták a Fekete Rinocérosz Akció Tervet, a célként kitűzött 1 000 egyed túllépése elképzelhetetlennek tűnt.
A kelet-afrikai ország ezt a lehetetlennek tartott helyzetet figyelemre méltó valósággá változtatta, mivel a fekete rinocéroszok számát több mint kétszeresére növelte, 400 alatti számról 1 004-re növelték az 1980-as évek közepén
„Félúton vagyunk Kenyának a 2037-re kitűzött hosszú távú céljához, amely 2 000 fekete rinocérosz elérését tűzte ki. Miközben a Világ Rinocérosz Napját ünnepeljük szeptember 22-én, ezt az eredményt minden rinocérosz védelmi csapatnak ajánlom az egész országban.”
