A növekvő költségek, az öregedő népesség és a geopolitikai feszültségek közepette az elnök nacionalizmusra való összpontosítása elhomályosíthatja a szükséges belföldi reformokat.

Kína nemrég ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját egy nagyszabású fogadással a pekingi Népi Nagycsarnokban. Az elmúlt évekhez képest azonban a ceremónia kevésbé volt pompás és vidám, ami arra utal, hogy a Kínai Népköztársaság nehéz időszak elé néz Hszi Csin-ping kínai politikus, a Kínai Népköztársaság elnöke vezetése alatt.

Hszi Csin-ping állami vendégekhez és a Kínai Kommunista Párt tisztviselőihez fordult, és visszatekintett az országban elmúlt 75 évben kialakult társadalmi és gazdasági helyzetre.

 “Semmi sem akadályozhatja meg az ország további fejlődését. Ugyanakkor figyelmeztetett a „viharos idők” közeledtére, amelyeket nemzetközi és hazai fenyegetések, például az emelkedő megélhetési költségek, az elöregedő népesség és a Fülöp-szigetekkel fennálló feszültségek okoznak a vitatott Dél-kínai-tengeren”-hangoztatta Hszi Csin-ping köztársasági elnök.

Ezek a problémák gyakorlati és fenntartható megoldást igényelnek, nem pedig történelmi visszatekintést. Hszi stratégiája azonban inkább a kínai nacionalizmus eszméjére épül. Beszédében folyamatosan utalt Tajvan újraegyesítésére az anyaországgal, valamint a kínai nemzet megújulására a hongkongi és makaói „honfitársakkal”. Hszi arra is felszólította a kínai népet, hogy legyenek kitartóak a hazai és nemzetközi kihívásokkal szemben.

Figyelemre méltó, hogy mivel Peking alkalmazkodik globális gazdasághoz, a nacionalista retorika fenntartása a hazai gazdasági korrekció helyett globális következményekkel is járhat, megrázva a nemzetközi piacokat, kereskedelmet és befektetéseket.

Kihívások elébe néz majd a kínai gazdaság

Kína ma a világ egyik legnagyobb gazdaságának ad otthont. Elég erős volt ahhoz, hogy átvészeljen olyan sokkokat, mint a COVID-19 világjárványt és az orosz-ukrán háborút. Azonban az évtizedekig tartó gazdasági növekedés után számos probléma egyszerre jelentkezik, amelyek lassítják a fejlődést, például az ingatlanpiac összeomlása, az elöregedő népesség és a növekvő ifjúsági munkanélküliség.

Előre tekintve Hszi elsődleges kihívása az ország moráljának növelése, ami viszont segíthetne a fogyasztói kereslet és a befektetői bizalom növelésében. Ehhez politikai irányváltásra lenne szükség, amely jobban támogatná a hazai gazdasági növekedést. Ez magában foglalhatná a 2020-ban bevezetett szigorú pénzügyi szabályozások visszavonását, amelyek célja a túlzott hitelfelvétel megfékezése volt. Ez a lépés azonban dominóhatást váltott ki a gazdaságban.

Először a hazai ingatlanóriás, az Evergrande Group 2021-ben csődbe ment. Ezután az építőiparban nőtt a munkanélküliség, és csökkent a fogyasztói kereslet belföldön, miközben a nemzetközi növekedési kilátások is romlottak.

2024-ben tovább nőtt az ifjúsági munkanélküliség. Az olyan szektorok hanyatlása, amelyek korábban kínai fiatalokat foglalkoztattak, mint például a pénzügy és az információs technológia, széles körű munkanélküliséget eredményezett, és hozzájárult a fiatalok elégedetlenségéhez. Ez nagyrészt az elnök azon törekvésének tudható be, hogy Kínát technológiai nagyhatalommá tegye – egy fontos cél, amely azonban milliókat tett munkanélkülivé a munkaerőpiacon.

Egy másik probléma demográfiai jellegű. Az ország az elmúlt években próbálta növelni a születési rátát, de Hszi 2021-ben bevezetett „háromgyermekes politikája” nem hozta meg a kívánt eredményt. A politika különösen vidéki Kínában sül el visszafelé, a hazai gazdasági nehézségek, például a magasabb megélhetési költségek, az egyetemre járás hiánya és a mobilitási korlátok miatt.

Dél-kínai-tenger

Kína hazai gazdaságának sem segítettek a Fülöp-szigetekkel fennálló feszültségek, amelyek a vitatott Dél-kínai-tengeren végzett katonai gyakorlatok miatt alakultak ki. Bár nem új keletű jelenség, Kína tengeri kereskedelme a térségen keresztül 2024-ben a teljes kereskedelmének több mint 64 százalékát tette ki, és most komoly veszély fenyegeti az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük a Fülöp-szigetek fokozott militarizációja miatt.

Ez dilemmát jelent Hszi számára. Egyrészt Kína igyekszik érvényesíteni területi igényeit a térségben, és kihívást intéz az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Másrészt azonban meg kívánja őrizni a kereskedelmi stabilitást a növekvő hazai gazdasági aggodalmak közepette. Ez a két álláspont látszólag összeegyeztethetetlen.

Bár igaz, hogy Kína korábban prioritásként kezelte a Fülöp-szigetekkel folytatott tárgyalásokat, fontos lenne, hogy Hszi mérsékelje a harcias retorikát Manilával szemben. Csak így lehetne a félreértéseket diplomáciai erőfeszítésekkel felváltani a megoldás érdekében.

Globális tét

A nemzetközi közösség számára nagy a tét, ha Hszi továbbra is az ország gazdasági erejének kivetítését helyezi előtérbe annak megerősítése helyett. Ahhoz, hogy Kína megerősítse profilját, mint gazdaságilag ellenálló nemzet, Hszi kormányának stratégiai víziót kellene alkalmaznia, amely gyakorlati intézkedéseket tartalmaz az ország jelenlegi hazai problémáinak megoldására.

Ha például nem sikerül visszavonni az ingatlanszektorra vonatkozó állami szabályozásokat, az tovább csökkenti a nemzetközi kereskedelmet. Hasonlóképpen, ha nem kezelik az ifjúsági munkanélküliséget munkahelyteremtéssel, az továbbra is aláássa a nemzetközi befektetői bizalmat Kína gazdaságában. Az alacsonyabb jövedelmi szintek a lakosság körében kevesebb belföldi keresletet jelentenek a külföldi áruk iránt, ami további nyomást gyakorol Peking kereskedelmi partnereinek hazai gazdaságaira.