Néhány hónappal ezelőtt a világ gazdaságilag fejlettebb országait a veszélyes üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának gyorsabb csökkentésére kötelezték, mint a fejlődésben lévő országokat.

A tengerekkel körülvett kisebb szigetországok globálisan elenyésző részét teszik ki az ÜHG-kibocsátásoknak, ennek ellenére a klímaváltozás hatásaitól ők szenvednek a leginkább. Habár a vagyonos országok bocsátják ki a legnagyobb mennyiségű mérgező anyagokat, nem vonják őket felelősségre emiatt.

A Tengerjogi Nemzetközi Bíróság (ITLOS) a közelmúltban hozott döntésében ezzel az egyensúlyhiánnyal foglalkozott. A döntés során felülvizsgálták az államok kötelezettségeit az ENSZ Tengerjogi Egyezménye alapján, amely meghatározza a Föld óceánjainak védelmét és gondozását.

A Hamburg székhelyű ITLOS Klímaváltozás és Nemzetközi Jogi Kis Szigetállamok Bizottsága által indított ügyben jogi véleményét fejezte ki.

Bár 2015-ben 196 állam aláírta a Párizsi Megállapodást az ENSZ Klímakonferenciáján (COP21), az egyezmény nem rendelkezik végrehajtási mechanizmussal. Ehelyett a gazdaságilag fejlettebb országok azt állítják, jogukban áll saját klímacéljaikat meghatározni, jogi keretek nélkül.

Ezen kívül ott van a talajerózió is. A [szigetlakók] élete a partokon és a strandokon zajlik, most már ott tartunk, hogy egész szigetek merülnek el, vagy mint a Szundarbansz szigetei a Bengáli-öbölben, egyszerűen elnyeli őket az [óceán]. Egyszerűen eltűnnek.

Végezetül pedig, mivel az óceáni aktivitás destabilizálódik, a hurrikánok és ciklonok egyre gyakrabban, valamint erősebben fordulnak elő, ezek sokkal nagyobb hatással bírnak. Ha az emberek az importált ételektől függenek, egy ciklon teljesen felboríthatja az élelmiszer-ellátást.

Ez csak néhány oka annak, hogy a kis szigeteken miért olyan sebezhetők az emberek, és miért indították el ezt az ügyet.

TRT World: Valóban, az ügyüket az ITLOS elé vitték. A kiadott jogi vélemény jogilag kötelező érvényű volt? Ha nem, akkor milyen súlyosnak kell lennie az ügynek ahhoz, hogy hatást gyakoroljon a változás eléréséhez?

Vandana Shiva: Nos, a tengerjog jogilag kötelező érvényű, nem választhatjuk el az óceán viselkedését a légköri éghajlati tevékenységektől, igaz? Az éghajlat a bioszféra egészének egy része.

Létezik egy olyan nézet, amely megpróbál minket rávenni az éghajlat különálló entitásként való kezelésére. Pedig [ez nem helyes], ez teljes mértékben összefügg az óceán változásaival, a bioszféra működésével, a földben lezajló eseményekkel,  ezért tudományos és jogi értelemben a tengerjog kötelező érvényű. A klímamegállapodás is jogilag kötelező volt, egészen addig, amíg (Obama volt amerikai elnök) 2009-ben a koppenhágai konferencián visszavetette azt.

Itt volt az a pillanat, amikor az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) alá tartozó jogilag kötelező érvényű megállapodás aláásta önmagát.

Obama elnök a COP találkozó helyszínére, Koppenhágába repült, amely során a jogi keret lebontását javasolta, valamint annak helyettesítését önkéntes elkötelezettségekkel egy kisebb országcsoport számára, amely kívül esett a tárgyalásokon. Ezután mindössze egy sajtókonferenciát tartott, majd elhagyta az országot, miközben a tárgyalások tovább folytatódtak a teremben. Obama sajtókonferencián bejelentette, a jogilag kötelező csökkentési kötelezettségeket önkéntes csökkentésekre váltják, amelyet azonnal megjelenítettek a tárgyalóterem képernyőin.

Így most az északi országok állítják, hogy nem egy jogilag kötelező érvényű szerződésről van szó.

A gazdaságilag fejlettebb országok semmissé tették a jogi követelményeket, ezáltal arra hivatkoznak, hogy még ez a vélemény sem jogilag kötelező. Ennek ellenére a tengerjog jogilag kötelező érvényű, valamint [el kell fogadnunk a tényt miszerint] a légkör és az óceán összekapcsolódik.

TRT World: Tehát az ITLOS döntése most már képes aktívan érvényesíteni a változást, valamint felelősségre vonni a vagyonosabb országokat?

Vandana Shiva: Ha a kis szigetállamok egyesülnek, illetve közösen fellépnek, valamint fenntartják az ökológiai tudományos vezetést, hiszen minden tudományos közösség szerint a legnagyobb válság jelenleg az óceáni rendszer destabilizálódása. Nem csupán a tengerszint emelkedése, hanem az óceáni áramlatok destabilizálódása is.

TRT World: Ha az óceáni áramlatok destabilizálódnak, milyen következményei lehetnek a világra és az emberiségre nézve?

Vandana Shiva: Előfordulhat, hogy nem lesz eső. Jelenleg ez történik Indiában. Mindenki a hőmérséklet-emelkedésről beszél, ennek ellenére senki sem tesz említést a monszun kudarcáról. A monszun ezen az alkotóelemen alapszik, egész gazdaságok ezen nyugszanak. A monszun nélkül India semmi. Ha eltűnik a monszun, India gazdasága is eltűnik.

A jogi vélemény alapján a gazdaságilag fejlett országok, amelyek a világ összes szennyezésének több mint 60 százalékáért felelősek, így jelenleg és történelmileg is – 100%-ban –, kötelességük van!

A „szennyező fizet” elv a 1992-es Föld Csúcstalálkozó döntéséből származik. Ha figyelembe vesszük ezt, valamint a globális destabilizációra vonatkozó bizonyítékokat és a tengerjogot, mint egy másik megállapodást, világosan látható, hogy a gazdaságilag fejlett országok hogyan sértik meg folyamatosan a jogot, miközben figyelmen kívül hagyják a bolygó érdekeit és a szegényebb országok szenvedését.

Ezek az országok gyakran nem veszik figyelembe a tetteik következményeit, amelyek a fejlődő világban élőket sújtják. Az IPCC eredetileg jogilag kötelező érvényű megállapodásokat javasolt, de Obama döntése révén ezek a kötelezettségek semmissé váltak. Az ilyen típusú jogsértő magatartás nem folytatódhat tovább. Ez egyszerűen meg kell, hogy álljon.

Ebből kifolyólag bár ez egy vélemény, ennek jogi erővé kell válnia.

Emlékeim szerint a kis szigetállamok voltak a legnagyobb mozgatóerők a klímaegyezmény első napjaiban, jelenleg még mindig ők azok, akik a nyomás gyakorlása érdekében a tengerjoghoz fordulnak.

Ha kreatívan és újító módon közelítik meg a helyzetet, és képesek összekapcsolni a számos, párhuzamosan zajló tényezőt – beleértve egy erőteljes klímamozgalmat is – akkor ennek komoly hatása lehet.

Fel kell hívni a figyelmet a kapzsiság határtalanságára és a kapzsiság jogtalanságára.

TRT World: Hogyan akadályozhatja meg mindez valójában a gazdaságilag fejlett országokat abban, hogy továbbra is a legnagyobb szennyezők legyenek? Hogyan kényszerítheti őket arra, hogy vállalják a felelősséget a tetteikért, és figyelembe vegyék azokat a testületeket, amelyek az elszámoltathatóságukra hívják fel őket?

Vandana Shiva: Itt kerülnek előtérbe az innovatív és kreatív ötletek.

A vagyonos országok semmissé tették a klímaegyezmények jogilag kötelező elemeit, valamint azokat önkéntes elkötelezettséggé változtatták. A kis szigetállamok, mint ennek az egész folyamatnak az áldozatai, a még mindig jogilag kötelező érvényű tengerjoghoz fordultak.

Ez kreatív szövetséget igényel. Nincs szükség arra, hogy a nagy hatalommal rendelkező országok legyenek a vezetők. Erőteljes ötletre van szükség.

Erőteljes ötletre a klímajogosultság és környezetvédelmi igazságosság terén, erőteljes ötletre a gazdasági igazságosság terén. Erőteljes ötletre az etikában.

Amikor a klímaegyezményt semmissé tették Koppenhágában, akkor Bolívia őslakos elnöke kijelentette: „A célunk nem csak az emberiség felének a megmentése, hanem az [egész] emberiségé. Mi az Anyaföld megmentése érdekében vagyunk itt.” Egyedül ez a [mondat] elindított egy egész természet jogi mozgalmat.

Az emberek új módon szerveződnek a folyók és a hegyek megvédése érdekében. Tudjuk, hogy az ökológiai területek védelmét követelik, amit tavaly az Európai Parlament is támogatott. Habár az új európai választások tükrében, nem vagyok biztos benne, meddig jutnak el ezek a kezdeményezések. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha a kis szigetállamok hasonló módon egy szélesebb koalíciót alakítanak, és megtalálják a megfelelő utat…

Hadd adjak egy egyszerű példát. Kedves barátnőm, a The Body Shop alapítója Anita Roddick, mindig azt mondta, úgy kell viselkedni, mint egy szúnyog. A szúnyog csak ott van, zavar és irritál, de fel kell hívnia a figyelmet, hogy ezzel kiszabadítsa a gazdaságilag fejlettebb országokat abból a teljes immunitásból, amelyben eddig éltek.

Mi bármit megtehetünk, csak meg kell találni az új szúnyog-taktikákat.

TRT World: Tehát véleménye szerint ezek a szúnyog-taktikák a következő generációtól fognak függeni?

Vandana Shiva: Ahogy mondtam, a kis szigetállamok, a fiatal aktivisták és a valódi tudósok együttműködésével, mert ma már mindenféle tudós létezik a világon.

TRT World: Az állami kormányok, ahogy mondta, már inkább vállalati államok, és nem úgy működnek, mint kormányok, hanem mint vállalati szennyezők. Hogyan versenyezhetnek akkor ezek a kis szigetállamok a helyi mozgalommal, valamint a „valódi tudósokkal” és ezekkel a vállalati államokkal?

Vandana Shiva: Emiatt tudnak versenyezni. A vagyonos országok valójában a gazdagok államai, az országok csupán nagy hatalmak, legyenek azok vegyipari vagy olajipari hatalmak.

A kis szigetállamok, mivel kicsik, teljes mértékben elkötelezték magukat az ökológia mellett, illetve teljes mértékben elkötelezettek a saját kultúrájuk és állampolgáraik iránt.

Tehát ők az igazi független, szuverén hangok egy állam képviseletében, akik a természetet és az embereket képviselik. Az Észak már nem képviseli a természetet és az embereket. Az Észak a kapzsiságot képviseli, tehát most a konfliktus a kapzsiság és a Föld között zajlik.
Ebben a konfliktusban, ahol a természet és az emberek állnak egy oldalon, a kapzsisággal szemben, az északi államok eltűntek a kapzsiság struktúráiban. A kis szigetállamok még mindig őrzik azt a látszatot miszerint ők a természet és az emberek hangját képviselik.

Ezért lehet őket támogatni, végül úgy gondolom, a természet hangjának lesz ereje. Az egyetlen dolog, ami bármilyen ügyben meghatározza majd az eredményt az csakis a természet hangja.

TRT World: Tehát visszatérve a kiadott jogi véleményhez - Ön pozitív lépésnek tartja a klímaigazságosság felé?

Vandana Shiva: Ez nagyon pozitív lépés három okból.
Először is, egy olyan időszakban, amikor a világ zsarnokai azt várják, hogy a világ hallgasson, egy hang érkezik a kis szigetállamoktól. Ez egy pozitív lépés abba az irányba, hogy megmutassuk a zsarnokoknak: vannak más emberek is ezen a bolygón.

A második ok, emlékezteti az embereket arra, miszerint számos jogilag kötelező érvényű megállapodás létezik, ezek közül az egyik a Tengerjog.

A harmadik okból kiindulva, segítenek az embereknek felismerni a tényt miszerint egyetlen élő bolygón élünk, amely Gaia, a Föld. A bioszféra, az óceánok és a Föld maga – mindez egy összefonódott rendszer, amely fenntartja az életet, szabályozza a hőmérsékletet, valamint irányítja a tengeri áramlatokat, elérve a legelszigeteltebb hegyvidéki területeket és szigetállamokat is. Ezért fontos, hogy tisztelettel bánjunk Gaiával.

A Gaian ellen elkövetett bűncselekmények az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények.