Az Oszmán Birodalom több mint 600 éves fennállásának egyik legfontosabb oka az volt, hogy az iszlámot a kormányzás elválaszthatatlan részének tekintették. A törökök vezetése alatt álló birodalom, amikor 1517-ben átvette az abbászi dinasztiától a muszlim kalifátust, a gyors terjeszkedés mellett nagy hangsúlyt fektetett a vallási és társadalmi kérdésekben elért tudományos konszenzusra.
1759-re a "Huzur-i Hümayun Előadások" fogalma hivatalosan is megszületett. Ramadán hónapjában az oszmán szultán jelenlétében tartott előadások interaktív formát öltöttek; a muszlim tudósok különböző Korán-verseket értelmeztek, és válaszoltak a diákok és más hallgatók kérdéseire.
Az éves Huzur előadások általában az Oszmán Birodalom legmagasabb rangú helyszínén, Isztambulban, a Topkapi Palotában zajlottak. Ez a hagyomány 165 éven keresztül egészen 1924-ig, a kalifátus eltörléséig folytatódott.
A vallási kérdések iránti figyelemfelhívás ötlete egészen az Oszmán Birodalom megalapításának idejére nyúlik vissza. A szultánok fenn akarták tartani a tudományos és vallási életet, valamint biztosítani akarták, hogy az állam betartja az iszlám értékeket, ezért tudósokkal és vallási vezetőkkel találkozókat szerveztek. Tehát az oszmán szultánok különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a koruk ismert vallási tudósait meghívják a palotáikba a diákok oktatása érdekében. Néhányukat személyes tanítóikként is tisztelték.
1451 és 1481 között, amikor II. Mehmed szultán új szintre emelte ezt a hagyományt. Az uralkodó garantálta a részvételt az ilyen jellegű vitákban, és rendkívül fontosnak tartotta a vallási és tudományos gondolkodás előmozdítását az oszmán társadalomban.
Hogyan zajlottak a Huzur előadások?
Az első előadások legalább hat tudós részvételével a déli és délutáni imák között zajlottak. Ezeket az előadásokat "Huzur-i Hümayun Dersleri"-nek nevezték, mivel a szultán jelenlétében tartották őket. A történelem során ilyen hosszú ideig folyamatosan tartott vallási és kulturális programok meglehetősen ritkák.
A Huzur előadásokon az előadó tudósokat "mukarrir"-nek (az adott témát megválaszoló szakértő személy), míg a tartalmat vitató és kérdéseket feltevő tudósokat "muhatap"-nak nevezték. Minden egyes mukarrirhoz öt muhatap tartozott. Azonban az előadók száma, a tanórák napjai, időpontjai és időtartama idővel változhattak.
Az egész eseményt a legmagasabb vallási hatalom, a fatvát adásra jogosult Seyhülislam irányította. Az éves rendezvényen értelmezendő szúrák és ayatok a Ramadán hónapjától legalább tizenöt nappal előbb kerültek kihirdetésre a Seyhülislam által. Ezt követően előkészítettek a kérdéseket azokkal kapcsolatban.
Az előadások teljes mértékben a tudományos szabadság mellett zajlottak. A mukarrir felolvasott egy ayatot, majd értelmezte azt, ezt követően pedig a muhatapok által feltett kérdésekre válaszoltak. A szultán minden előadást és vitát meghallgatott. A legtöbb tudós az előadásait a 13. századi perzsa jogásznak, teológusnak és Korán-ártelmezőnek, Kadı Beydavi munkáira alapozta.
A Huzur előadások jelentősége
Ami különlegessé tette ezt az eseményt, az a tény, hogy a tudósok a Korán-ayatokat, a hadiszokat (Muhammad próféta szavait), a fikhát (iszlám jog) és a történelmet, valamint a földrajzi összefüggéseket figyelembe véve értelmezték. Ez az Oszmán-dinasztiában egy olyan tisztességes és intellektuálisan alapos tevékenységként jelent meg, amely ösztönözte a racionális és spirituális gondolkodást.
A Huzur előadásokon részt vett tudósokat a szultán gyakran megajándékozta.
A találkozók helyét a szultán határozta meg. A mukarrir a szultán jobb oldalán ült, míg a muhatapok a mukarrir mellett, félkör alakban foglaltak helyet.
A szultán jelenlétében az előadásokat hallgató férfiak és nők neveit a szultán hagyta jóvá.
II. Abdulhamid oszmán szultán uralkodása alatt az előadások Ramadánkor heti két alkalommal zajlottak a Yıldız Palotában. Egyes politikai és állami vezetőket is meghívtak.
Sultan Vahdeddin és a Kalifa Abdülmecid Efendi uralkodása alatt az előadások a Dolmabahçe Palotában folytatódtak. Az utolsó előadást 1923 májusában tartották meg.
Az Isztambuli Egyetem Könyvtárában több mint húsz, díszített "Huzur Ders Defteri" kézirat található, amelyek valószínűleg a Yıldız Palota Könyvtárából származnak.
Manapság a marokkói szultán jelenlétében, Ramadán hónapjában hasonló előadásokat tartanak, amelyek módszertanilag és tartalmilag is az Oszmán Huzur előadásokhoz hasonlítanak. Ezeket az előadásokat "Aldurus Alhasania" néven arab és angol nyelven publikálják. Ezen az eseményen Türkiyéből és a többi iszlám vallású országból is vallási tudósok vesznek részt.
