Az univerzum hatalmas, habár a jövőjét kis dolgok is alakíthatják.
Az űr végtelen sötétségében, ahol a csillagok fényesen ragyognak és a bolygók némán keringenek, egy rejtett veszély lebeg. Ez a fenyegetés napról napra növekszik, csendben közvetlenül a fejünk felett gyűlik. Ez az űrszemét, hallott már erről?
Az űrszemét olyan ember alkotta tárgyakból áll, amelyeket hátrahagytak az űrben, valamint már nem szolgálnak hasznos célt. Ezek mérete akár olyan nagy is lehet, mint a működésképtelen műholdak darabjai, vagy olyan aprók, mint az űrhajókról felbocsátáskor lepattogzott festékdarabkák. A NASA becslése szerint több mint 9.300 tonna űrszemét kering a Föld körül. Ez 1.500 elefánt vagy 12.500 autó súlyának felel meg.
Ez a szemét hihetetlen sebességgel mozog. Még egy gabonaszem méretű részecske is súlyos kárt okozhat egy űrhajóban. Az első dokumentált űrszemét-incidens 1983-ban történt, amikor egy 0,2 milliméteres festékdarab eltalálta a Challenger űrsikló ablakát.
Egy festékdarab méretű apró tárggyal való ütközés is darabokra törhet egy műholdat, ezzel még több szemetet létrehozva. Ezt a láncreakciót a NASA egyik tudósáról Kessler-szindrómának neveztek el, aki 1978-ban figyelmeztetett a Föld körüli pálya használhatatlanná válására, ha a szemét továbbra is szaporodik.
Az űrszemét legnagyobb része az úgynevezett alacsony Föld körüli pályán, vagy LEO-n található. Ez a régió a Föld felett körülbelül 160-1.000 kilométer magasságban található. Itt működik a Nemzetközi Űrállomás, valamint itt végzik a műholdak a képalkotást. A legtöbb űrszemét is itt halmozódik fel.
Jelenleg a LEO-n több mint 4.500 működő, és további 3.000 működésképtelen műhold található, amelyek haszontalanul és veszélyt jelentve lebegnek. A probléma egyre súlyosbodik, különösen az olyan új űrprojektekkel, mint a SpaceX mega-műhold konstellációi, amelyek további ezreket adnak ehhez az orbitális szemétlerakóhoz.
Most talán azt kérdezi, "Hogyan követjük nyomon ezt a sok űrszemetet?" Nos, ez nem egyszerű feladat. Az USA Védelmi Minisztériuma több mint 29.000 katalogizált objektumot követ az űrben optikai érzékelők és radarok kombinációjával. Ez az úgynevezett Űrmegfigyelő Hálózati rendszer segít nyomon követni mindent a nagy működésképtelen műholdaktól a kis törmelékekig.
Habár a rendszer egy problémával rendelkezik: csak baseball labda méretű tárgyakat tud követni. Minden, ami ennél kisebb, nehezebben észlelhető, ebben rejlik az igazi veszély. Ezek az apró részecskék, amelyek elképzelhetetlen sebességgel mozognak, képesek kárt tenni az űrhajókban.
Miközben az űrt kutatjuk, meg kell védenünk azt a környezetet a jövő generációi számára.
Vajon mit lehet tenni a nagy mennyiségű űrszemét eltakarítása érdekében? Az űrszemét nem tűnik el magától. A keringési pályán marad, amíg végül visszazuhan a Föld légkörébe - vagy a pályán folytatja az útját. A megoldás megtalálása nem egyszerű.
Az egyik lehetőség az aktív törmelék eltávolítás, amelynek egyik programja az ADR. Ez azt jelenti, hogy elkapják a hibás műholdakat vagy a nagyobb szemét darabokat, majd visszahúzzák őket a Földre annak érdekében, hogy a légkörbe lépve elégjenek.
Luisa Innocenti, az Európai Űrügynökség Tiszta Űr Irodájának vezetője elmagyarázta, az elmúlt tíz évben egy szemét-eltávolító misszión dolgoznak. A ClearSpace-1 nevű projektet 2025-ben tervezik elindítani. Ezt egy nagy "űrkaromként" kell elképzelnünk, amelyet a szemét darabok elkapására, illetve a Földre visszahúzására terveztek.
Egy japán cég az Astroscale Elsa-D nevű rendszert fejlesztette ki, amely két űrhajót használ a szemét befogására. 2021-ben sikeres bemutatót tartottak. Néhány kutató még lézerekkel is kísérletezik annak érdekében, hogy kilökjék a szemetet a pályáról. Ez tudományos fantasztikumnak hangzik, de ausztráliai tudósok már tesztelték a lézertechnológiát a létfontosságú műholdak körüli tér megtisztítására.
Mindezek a megoldások magas költségekkel járnak. A technológia nem olcsó, ahogy egy Harvard-i csillagász mondta: "Amíg az űrszemét nem válik sokkal nagyobb problémává, a kormányok és a vállalatok nem akarnak majd pénzt költeni rá."
Egyelőre a legjobb megközelítés az új szemét keletkezésének megakadályozása. Egy fontos lépés ebbe az irányba a műholdak gyors eltávolítása a pályáról, amint befejezték küldetésüket. Ez csökkentené a szemét mennyiségét az amúgy is túlzsúfolt égbolton.